1998-1999 /archívum/

Kirándulni voltunk

Az első igazi egyesületi rendezvényünk 1999. január 1-jén jól sikerült. A „Keszthelyi-havasokba” tervezett túrán 17 lelkes gyenesi, vonyarci és györöki érdeklődő taposta bakancsával a havat. A gyenesi Takarékszövetkezet elől indult lelkes csapatunk, az irányt a Pető-hegy felé vettük, majd a Hosszú völgyön keresztül bandukolva, a vonyarci erdőket is érintve visszatértünk a diási Ló-hegyre, ahol a Mária szobor található. Ezen a kb. három órás kiránduláson azért néha pihenőt is kellet tartani és a hideg időre tekintettel elkelt az a kis forralt bor, ami a hátizsák mélyén lapult. A túra végére nem maradt olyan, aki kellemesen el ne fáradt volna. Remélem legközelebb is ilyen jó hangulatban fog eltelni a következő kirándulás, és ismét járhatok olyan helyeken, ahova eddig még nem sikerült eljutnom.

Előadássorozat kezdődött

Január 11-én igazán komoly és tanulságos előadásnak lehettünk szem és fültanúi. Gál Lajos tartott előadást a gyenesi általános iskolában, melynek címe: „Magyarország ereklyenövényei és értékes bennszülött fajai.”. Egy általános természetvédelmi bevezetővel kezdte, amiben elmondta, hogy valójában mi is az a környezet- és természetvédelem, miért is van rá szükségünk és miért is kell védenünk a különböző növény és állat fajokat. Néhány érdekes adatot is felsorakoztatott, amelyek közül számomra a legmegdöbbentőbb az az adat volt, hogy egyes feltevések szerint a sárkánygyíkok kihalási sebessége ezerévente egy volt, napjaikban viszont egy év alatt pusztul ki ezer faj.
A bevezető után jégkorszaki maradvány és bennszülött növények diaképes bemutatása és ismertetése következett. Nagyon érdekesnek és hasznosnak találtam ezt az előadást, remélem a következők is ilyenek lesznek.
Örülnénk, ha ezeket az előadásokat nem csak az egyesület tagjai, hanem minden külsős (fiatal és felnőtt) érdeklődő is látogatná.

N. I. Egyesületi tag

A középkor különleges "sportja"

A Diáson egykor birtokos Szentbenedeki család, Zsigmond királytól 1435-ben kapott, érthetetlen ábrázolású címerének magyarázatát, - a Fejérpataky Lászlótól és Varjú Elemértől eladdig még nem ismert adatokkal szemben, - Dr. Siklóssy László adta meg 1927-ben. "A magyar sport éve", I. köt., 110, 114-115. oldalain, - a következőképpen: "Kőgolyót hajító férfi. A pécsi székesegyház XI. századi építkezéséből. Az atlétikai sportok első nyomai: A középkor különleges sportja volt a kődobás…

Ez a kőhajítás nem ősi magyar sport, ellenben egyike azoknak a típusosan középkori főképpen germán sportoknak, amelyeket őseink itt találtak.
Ez az a sport, amelyet Közép Európában általános rendszerességgel űztek, s amely, - amint azt Suchenwirt szavaiból megértettük - a lovagsport egyik előkészítő gyakorlata volt.

"Olyan sport volt ez, amelyet a játékra és testgyakorlásra könnyen kapható magyar nép hamar megkedvelt. Hajítósportjai amúgy is voltak. Gerelydobáshoz, rúdhányáshoz azonban mégis kellett valami készület - kő volt az, ami legelőbb akadt. Manap is a fiatalság - szabályozottabb sport hiányában - eldobálódzik valamely nagy kővel…" 
A kőhajítás szokása magyarázta meg a Szentbenedeki családnak 1435-ből - Zsigmond királytól - származó címerét.

Fejérpataky László címerműve ugyanis elmondja, hogy e címeren egy szembenéző alak, maga előtt kődarabot tart, egyszersmind a kődarabhoz kérdőjelet tesz, mert teljesen érthetetlennek tűnik neki, hogy mit kereshet az a címerpajzsban? Ha azonban a kődobás sportjáról mondottakra visszagondolunk, nem fogjuk abszurdumnak ítélni, hogy valaki ily módon is kitüntetett a király előtt és ennek, a sporteszköznek is kérhette a címeres megörökítését.

„A kőhajítás sportja megmaradt századokon át. Később is érezhető, hogy középkori és nem ókori sport… Comenius a dobósportok között első helyre teszi. Előkerül Bene orvosprofesszornál 1807-ben. Ő nem is ismer másféle dobást, csak a kővel vagy nyillal valót…”

(Írta és összegyűjtötte: Darnay Dornyay Béla)

Ezt a középkori sportot elevenítette fel a Forrásvíz egyesület a Nagymezőn a Rügyfakadás-Tavaszünnep tavaszi programjában, a férfiaknak 7 kg-os malomkővel kőhajításként, a hölgyeknek 4 kg-os sodrófával sodrófahajításként.

A Forrásvíz Természetbarát Egyesület tavasztól meghirdette a János-forrás teljes megtisztítására a „Minden Hétfő” akciót, családok bevonásával.

1999. őszén egy keszthelyi területen került sor faültetésre, pályázat során elnyert pénzekből.
A fásítás helyszíne: A 71-es főútvonal északi oldala Keszthely és Gyenesdiás között, a Csősz Tóth Kft-től a Colors Disco melletti körforgalomig.
A fásítás időpontja: 1999. október – november

A fásítás módja: Keszthely és Gyenesdiás a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos, rendkívül szép fekvésű települések. A környező településekkel jórészt és egymással is a 71-es főút köti össze, melynek körülbelül 1 – 1,5 km-es keleti bejáratú szakaszán /ellentétben Keszthely déli ill. nyugati megközelítésével/ jellegzetes fasor nem kíséri az ide látogatót. Jelenleg csupán a Méry Pékség előtt található néhány nyírfa, ami igen csekély számú ezen az útszakaszon.
A fasor fontossága a későbbiek során azért is fontos, mivel tavaly télen láthattuk, hogy milyen óriási szereppel rendelkezne ezen a szélfolyosós hófútta sík területen.

A fák kiválasztásánál nagyon lényegesnek éreztük, hogy mindenképpen honos ide illő, a tájba illeszkedő és nem allergén fafaj ill. fafajok kerüljenek idetelepítésre (berkenye, virágos kőris).

A földlabdás szaporítóanyag kiültetése egyfajta biztonságot fog adni az eredés szempontjából.

Okt. 23 – 24. (szombat-vasárnap) Balatongyöröki mandulasor pótlása
Találkozó: Szombaton 9 órakor a balatongyöröki buszmegállóban (Esőnap, ill. félbeszakadt munka esetén másnap ugyanekkor és ugyanitt!)
Szerszámot aki tud, hozzon magával. 50 esetleg 70 db ’Balatonica’ típusú mandula kerülne elültetésre. (Ez ártól függ!) Plótár Kati tagtársunk megígérte, hogy 10 – 15 györöki embert még be tud szervezni, számítunk is rá. Köszönjük.

Okt. 30. (szombat) Gyenesdiási „Három Szombat” akció fásítási program szombaton fél 9 - 9 órakor kezdődne a gyenesdiási komposzttelepen. A fák szétosztásában kellene segítenünk eleinte, majd a bevállalt 10.000 forintnak megfelelő cserje kerülne itt a környéken elültetésre. A program nyitó akkordjával egy időben kerül sor a helyi parlagfű gyűjtési akció kihirdetésére is, ajándékosztás stb.

Nov. 6 - 7. (szombat-vasárnap) Keszthelyi – elnyert pályázati összegből (165.000 forint) történő faültetés, fásítás. Kezdet: szombaton szintén 9 órakor. Találkozunk: Csősz Tóth előtti, régi Petőfi csárda előtt. Innen hordjuk szét a fákat (kocsi lesz!), összesen: 67 fa (nyír, berkenye, kőris) és 6 cserje (madárbirs) kerülne kiültetésre a 71-es főút északi szakaszán.

Kérlek benneteket gyertek el !!! Mindenkire nagy szükség van. Ha tudjátok hozzátok el az egész családot, a gyerekek is tudnak segíteni (locsolás, stb.). Aki tud szerszámot hozzon!

RÜGYFAKADÁS-TAVASZÜNNEP kezdeti, rövid áttekintés

E hagyomány megteremtése az 1999. évtől kezdődött, amikor is az „élő János-forrásért” rendeztük meg első találkozónkat, térségi rendezvényünket. Ekkor egy elfeledett forrás, a János-forrás helyreállítása volt a cél.