Transznacionális együttműködések a Forrásvíz Természetbarát Egyesületnél

Transznacionális együttműködések a Forrásvíz Természetbarát Egyesületnél

EFOP-5.2.2-17-2017-00089

Kedvezményezett neve: Forrásvíz Természetbarát Egyesület
Projekt címe: Transznacionális együttműködések a Forrásvíz Természetbarát Egyesületnél
Szerződött támogatás összege: 49 974 640 .- Ft
A támogatás mértéke: 100 %
A projekt azonosító száma: EFOP-5.2.2-17-2017-00089
A projekt megvalósításának kezdete: 2018.02.01.
A projekt tervezett befejezésének dátuma: 2020.02.01.

A projekt tartalmának bemutatása:

A projekt során 4 külföldi partnerrel) kívánunk együttműködni az alábbi témák kapcsán:
• Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében.
• A család társadalmi szerepét erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje
• A Duna Stratégia megvalósítása keretében kialakítandó hálózati együttműködések támogatása.
Az alábbi kötelező tevékenységek megvalósítását tervezzük a projekt 24 hónapja során:

Az előkészítés során:

Szakmai terv elkészítése;
Közbeszerzés tevékenység lefolytatása
Indító egyeztetés szervezése - „kick-off meeting”
Együttműködés előkészítése: indító jelentés készítése, melynek témája a tanulmányozni kívánt szolgáltatás 4 db külföldi partner bevonása
24 hónapon keresztül kívánunk alkalmazni 6 órában projektmenedzsert, pénzügyi vezetőt és 20 órában szakmai vezetőt.

A konkrét megvalósítás során tervezzük:

1. A tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás (módszer, eljárás) nemzetközi együttműködés keretében történő megismerése;
2. Nemzetközi hálózatépítés;
3. A nemzetközi együttműködés keretében megismert szolgáltatás (módszer, eljárás) tapasztalatainak feldolgozása, jó gyakorlatok leírása;
4. Kutatás és összehasonlító elemzés megvalósítása a választott szakmai, szolgáltatási területen legalább két országban (ebből az egyik lehet Magyarország, a másik uniós ország lehet), országonként legalább 100-100 fős célcsoport körében (a külföldi adatokat a külföldi partnernek kell biztosítania)
5. A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása;
6. Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel;
7. Évente legalább 6 alkalommal műhelymunka, évente 4 alkalommal a projekt költségvetéséből programterületen megvalósuló hazai tanulmányút vagy más forrásból megvalósuló külföldi tanulmányút szervezése. és lebonyolítása az együttműködő partnerek és más partnerek részvételével (amennyiben indokolt);
8. Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetencia fejlesztések keretében
9. Módszertani-szakmai összegzés és szakmai ajánlások megfogalmazása
10. Adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése.
11. A projekt keretében megvalósult kutatásról összehasonlító kutatási zárójelentés készítése és nyilvánosságra hozása;
12. A projekt eredményeinek széles körű megismertetése.
13. Kötelező nyilvánosság biztosítása.

A tevékenységek szakmai megvalósításához kisértékű eszközök beszerzése.

Műszaki szakmai eredmények, amelyeket vállalunk a projekt megvalósítása során:

1. A projekt keretében szervezett tanulmányúton résztvevő hazai szakemberek : 40 fő
2. A partnerség keretében együttműködés megvalósítása összesen 12 alkalommal műhelymunka és 8 alkalommal hazai tanulmányút
3. A partnerség keretében kutatás megvalósítása 1 db kutatási anyag elkészítése
4. Módszertani összegzés és ajánlások kidolgozása 1 db szakmai kiadvány

A projekt kapcsán vállalt indikátorok:
A program befejezését követő 6 hónappal a szervezetek közötti aktív együttműködések száma 1 db
Társadalmi innovációt és transznacionális együttműködést célzó projektek száma 1 db

A 3 éves fenntartási időszak alatt az alábbi vállalásokat tesszük:
- nyilvános on-line hozzáférést biztosítunk a projekt keretében megvalósult kutatásról készült zárójelentéshez;
- a projekt során létrejött szakmai együttműködéseket fenntartjuk
A projekthez kapcsolódó program meghívók: itt AKTUÁLIS menüpontban

Szakmai beszámolók:

1. mérföldkő (2018.02.01. - 2018.07.31.)
2. mérföldkő (2018.08.01. - 2018.12.31.)
3. mérföldkő (2019.01.01. - 2019.08.28.)
4. mérföldkő (2019.08.29. - 2020.02.01.)

KUTATÁSI JELENTÉS

ELEMZÉS

AJÁNLÁSGYŰJTEMÉNY

CIKKEK a projektről:

Elindult a hálózatosodással foglalkozó projektünk
Megvalósítási szakaszba került a projektünk. A kiinduló ötlet Gyenesdiás helyzetére alapoz. Az alaphipotézis az, hogy egy fejlődő és turisztikailag frekventált régióban a fejlődés áldásos hatásait rosszabb esetben a társadalomnak csak egy kis része képes kiaknázni, míg más csoportok képtelenek erre, vagy rosszabb esetben az kifejezetten károsan érinti őket, gazdaságilag és kulturálisan is. Gyenesdiás helyzetét és fejlődő jellegét történetesen a Balaton közelsége, a nyugat-balatoni térség adta turisztikai és egyéb lehetőségek határozza meg, a mi koncepciónkban ez a tény azonban csak a gazdasági hátteret jelenti. Nem az idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek megismerésére van szükség, és koncepciónk sem ezt célozza meg, hanem a társadalmi felzárkóztatási lehetőségek megismerésére: arra, hogy a szűkebben és tágabban értelmezett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok miként részesülhetnek a gazdaságfejlődés pozitív hatásaiból. Reméljük, hogy a projektünk megvalósítása során sok emberhez el tudunk jutni, és valódi hatással lehetünk térségünkben az esélyegyenlőségre.  

A projekt szociális céljai
A projektünk során kiemelten szociális célokat kívánunk megvalósítani. Célunk, hogy az önkormányzati és civil szervezetek hálózatba szervezésével létrejöttével történő, olyan közösségfejlesztési szolgáltatást dolgozzunk ki a meglévő nemzetközi példák alapján, amely eredményeképp azoknak a felzárkóztatása történhet meg, akik az említett fejlődési folyamatból egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben részesülnek. Főbb témakörök az következők: 1) Egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 2) hátrányos helyzetűek diszkriminációjának megszüntetése 3) humáninfrastruktúra és humánszolgáltatások fejlődése 4) helyi/regionális identitás, "valahova tartozás" kialakulása 5) tudásalapú társadalom kialakulásának támogatása 6) értékteremtés fontosságával kapcsolatos érzékenyítésA szociális célok megvalsóulásához a projekten belül aktív szakmai és társadalmi tevékenységeket végzünk.  

A projekt társadalmi hálózati céljai
A projektünkben megfogalmazott szociális célok megvalósítását külső és belső hálózatépítési módszerrel valósítjuk meg, illetve az így megvalósítható szociális tevékenységeket tanulmányozzuk. Az az elképzelés, hogy nagyon sok nemzetközi példa feltárható arra vonatkozóan, hogy a régió egyes önkormányzati és civil szereplői-szervezetei alulról szerveződően voltak képesek kialakítani olyan jól működő hálózatokat, amelyek összességében a teljes térségnek, illetve annak hátrányos helyzetű közösségeinek is hasznára váltak. A kutatás során azt akarjuk feltérképezni, hogy milyen konkrét társadalomfejlesztési, szociális fejlesztési példák hozhatók fel fenti témakörökben, illetve milyen potenciál rejlik az eköré szerveződő hálózatok kialakításában és további fejlesztésében. Ezekből a megoldásokból állítjuk majd össze a projekt ajánlásgyűjteményét.A kapcsolatháló-építéssel nemcsak az ismeretek szerzéséhez, de azok széles körben történő terjesztéséhez is nagymértékben hozzájárulunk.  

A projekt esélyegyenlőség-teremtési céljai
A projektünkben azt a célt fogalmaztuk meg, hogy olyan közösség- és társadalomfejlesztési tevékenységeket tárjunk fel, amelyekkel tartósan szétteríthetők a gazdasági fejlődés eredményei a fejlődő gazdaságú térségek társadalmaiban. A projektelemek az alábbiak: Nemzetközi műhelymunkák (Ezek során a tevékenységek előrehaladásáról tartunk egyeztetéseket; a felmerülő jó nemzetközi megoldásokról is lehet ötletelni. Tanulmányutak (Ezek során ilyen, a turizmushoz kötődő kormányzati-civil hálózatokat keresünk fel és megvizsgáljuk a gyakorlataikat, történetüket) Kutatás: A kutatásban szekunder és primer adatfelvétellel a problémakör általános elméleti hátterét, továbbá a hálózatosodásban rejlő lehetőségeket térképezzük föl: azt, hogy a gazdaságilag egyébként fejlődő régiókban hogyan lehet a hálózatosodás eszközével olyan szociális szolgáltatást nyújtani, amely során a szociálisan rászorulók, hátrányos helyzetűek társadalmi felzárkóztatását eredményezik azáltal, hogy a gazdasági fejlődés pozitív hozadékaiból részesülnek. Módszertani összegzés és ajánlások.

Elstartol a hálózatépítő munka
A projekt egy nemzetközi együttműködési platform keretében valósul meg, amely platformot a pályázó szervezet hoz létre és koordinál. A Forrásvíz Természetbarát Egyesület 1998. december 17-én alakult közhasznú egyesületté, egy olyan önszerveződött aktív közösségből (Forrásvíz Természetbarát Kör), amely már 1998-ban is sok kisebb-nagyobb térségi megmozdulásban vett részt, illetve kezdeményezője volt. Támogató és aktív tagjaink száma – jelenleg 8 Balaton-parti települést érintően - 34 fő, akik között megtalálható a hivatását gyakorló természetvédelmi szakmérnökön túl a vízügyi szakmérnök, építőmérnök és technikus is. Ezek az emberek munkájuk mellett nagyon aktívan és rendszeresen vállalják fel környezetükben a mindenkori aktuális környezet- és természetvédelmi feladatokat. A szervezet tevékenységi köre kiterjed bármely Nyugat-Balatoni Régión belül megtalálható (alrégió, kistérség) önkormányzatok területét érintő regionális, illetve helyi problémára, amely rendelkezik környezetszépítési, környezet- és természetvédelmi kapcsolódási pontokkal. A cél a folyamatos környezet- és természetvédelmi tevékenység kifejtése leginkább a Nyugat-Balaton térségben és a Balaton régióban.

Megkötöttük együttműködési szerződésünket az első külföldi partnerrel  
A projektünk nemzetközi keretek között kerül megvalósításra. Ehhez első partnerként egy ausztriai önkormányzati szervezettel kötöttünk együttműködési szerződést. Gemeinde Gaal Gyenesdiás testvérvárosa. Gaal az ausztriai hegyekben lévő kicsiny falu, amelynek családias közössége és gyönyörű környezete szívesen várja az odalátogatókat. A tengerszint felett 750 méterrel, a hegyekben található Stájerország harmadik legnagyobb községe, a nagyobb városok könnyen elérhetőek. A település köszönhetően a könnyű megközelíthetőségének, a sokszínű szabadidős, sport-, kulturális és gasztronómiai kínálatának népszerű a kirándulni vágyó turisták körében. Az év minden évszakában minőségi időtöltést tud kínálni, nyáron a friss levegő, a természet feltöltő ereje, míg a télen a síelés jelenti vonzerejét.Az ausztriai partner bevonása, tapasztalataik és az ausztriai környezet ismerete miatt nagymértékben fog hozzájárulni projektünk sikeréhez.  

Együttműködési szerződést kötöttünk egy külföldi szervezettel
A projektünk immár háromnemzeti: szlovákiai partnerrel bővült az együttműködésünk. Diósförgepatony a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, a Patonyszél két települését, a mára teljesen egybeépült Diósförgepatonyt és Bögölypatonyt foglalja magában. Dunaszerdahelytől 8 km-re nyugatra, Somorjától 19 km-re keletre, a Komárom-Pozsony vasútvonal mellett (vasútállomás) található. A községen keresztülhalad a Dunaszerdahelyt Pozsonnyal összekötő 572-es út, melyről a központ 2 km-es elágazáson érhető el. A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. A községben magyar nyelvű alapiskola (Móricz Zsigmond Magyar Tannyelvű Alapiskola) és óvoda működik. Modernista szemléletű, ún. skandináv típusú református temploma a korábbi neoklasszicista templom helyén 1969–77 között épült, katolikus templomát (Rózsafüzér Királynője) 1998-ban szentelték fel. A község határában 2009-ben adták át az egykori Vilmosmajor helyén a Slovakiaring autó- és motorversenypályát. Határában, Diósförgepatony-réten napkollektoros erőmű működik.

Újabb együttműködési szerződés
Újabb szlovákai partnerszervezet került az együttműködésünkbe. A szervezet tevékenysége során ösztönözni kívánja az anyanyelv szabad használatának további biztosítását, bővítését az oktatás, a művelődés, a kultúra és a közélet területén. Fontosnak tartja elmélyíteni a tagok, a társadalom, a felnövekvő nemzedék soraiban a szülőföldhöz és a hazához való jog tudatát, az egységes magyar nemzethez való tartozás érzését. Elengedhetetlenül szükségesnek tartják a fiatalság fokozott bevonását a közösségi munkába. Elengedhetetlenül szükségesnek tartják a nemzetközi szerződések által is szorgalmazott határon átnyúló együttműködést a magyarországi partnerszervezetekkel, szövetségekkel, valamint a más országokban élő kisebbségek, illetve a szórványban élő magyarok szervezeteivel.  Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fiatalság közművelődési és öntevékeny művészeti tevékenységének támogatására. Tevékeny részt kívánnak vállalni a különböző helyi, járási, körzeti, országos, nemzetközi előadóversenyek, nyelvművelő napok, zenei ünnepségek, gyermek-, ifjúsági bábos és színjátszó seregszemlék, nyári táborok, történelmi és honismereti vetélkedők szervezésében.

Megint bővül együttműködésünk
Négynemzetivé duzzadt az együttműködésünk. A Diószegi Fiatalok Szövetsége 2012. október 6-án alakult. A szervezet igyekszik elérni a térségben élő fiatalabb generáció tagjait. Hitvallásuk szerint a fiataloknak szükségük van az olyan szervezetek jelenlétére, amelyekhez bátran fordulhatnak támogatásért, segítségért, így működésünk teljes mértékben kihasznált. Tevékenységeiken keresztül minőségi időtöltést, érdekképviseletet és programokat valósítanak meg. A szervezet célja, hogy minél több szórakozási lehetőséget teremtsen a helyi lakosok számára. A Diószegi Fiatalok Szövetsége nyitott az együttműködések kialakítására, így szívesen valósítják meg a határokon átívelő jelen partnerséget is.A romániai partner bevonásával egész Közép-Kelet Európán áthúzódó szövetséget hoztunk létre, amely a projektcélok magasabb minőségben történő megvalósulásához járul hozzá a következő időszakban.   

Projektünk valódi nemzetközi együttműködéssé vált  
Újrabb romániai szervezettel bővült az együttműködésünk. Csíkszenttamás (románul Tomesti) Romániában, Hargita megyében található falu. 2004-ig közigazgatásilag Karcfalvához tartozott, azóta önálló község. Csíkszeredától 22 km-re, északra a Bábassz és Szádok-patakának Oltba ömlésénél fekszik. Az önkormányzat ellátja a település irányítási feladatait és gondoskodik a község gördülékeny mindennapjainak megvalósulásáról. Igyekszik őrizni a hagyományokat és kiemelten figyel a megbízható közösségének fenntartására. A település igyekszik minden lehetőséget megragadni a fejlesztésre, így szívesen valósít meg együttműködést jelen program keretében is. A település együttműködésbe történő bevonása garantálja Románia vonatkozásában is az önkormányzati szemléket érvényesülését, amely meghatározó szempont a projektcélok teljesülése kapcsán, ebben ugyanis a hálózatosodás kérdését vizsgáljuk, amelyben az önkormányzatok fontos facilitátoroknak számítanak.  

A szakmai munkát feltáró kutatással kezdjük
A projektünkben egy átfogó kutatást végzünk, amelyet egy feltáró, a meglévő eredményeket bemutató kutatással alapozunk meg. A kutatásban a projektcélok megvalósulása érdekében áttekintjük a gazdasági szerkezetváltozás legfontosabb sajátosságait, bemutatjuk, hogy ezen belül is különösen a turisztikai szektoron belül milyen fő, jellegzetes változások történtek az utóbbi két évtizedben. Ezt követően összefoglaljuk, hogy milyen egyenlőtlenségeket képes létrehozni a szolgáltatószektor fejlődése egy-egy meghatározott régión belül. A kutatáson alapuló tanulmány elméleti és szekunder adatelemző részének zárásaként majd bemutatjuk, hogy milyen közösségi-hálózati megoldások léteznek a tág értelemben vett konfliktusok, gazdasági-társadalmi problémák megoldására. Nem titkolt szándékunk ebben felmutatni, hogy a magyarországi és Közép-Kelet európai társadalmi valóság olyan szunnyadó, jelenleg kiaknázatlan közösségi erőforrásokkal rendelkezik, amelyek becsatornázásával sokat lehetne javítani azon, ahogyan az egyes fejlődő térségeken belül a gazdasági fejlődés vívmányai megoszlanak.  

A feltáró kutatás célja
A feltáró kutatás azt jeletni, hogy megvizsgáljuk a témakörben eddig elért szakmai eredményeket és megállapításokat. A szekunder adatfeltáró kutatás célja mindennek megfelelően azt feltérképezni, hogy miként hat a Közép-Kelet európai régiók fejlődő perifériális (vidékies) térségeiben a szolgáltatószektor megjelenése, az élet mely területein és milyen társadalmi konfliktusokat eredményez, a résztvevők milyen attitűdökkel rendelkeznek a téma kapcsán, illetve végül, de nem utolsósorban, hogy látszik-e társadalmi érzékenység kibontakozni abban az irányban, hogy e felmerülő problémák felszámolására közösségi és önkéntes erővel, a kidolgozott és már létező megoldások mentén lépéseket tegyünk. Összességében tehát a kutatás egyfajta megalapozó megvalósíthatósági tanulmányként értelmezhető azokhoz a jógyakorlatokhoz és javaslatokhoz, amelyeket a projekt következő lépésében dolgozunk majd ki.  

Az ipari kor után
A projekt keretében zajló nemzetközi szakmai szakirodalomelemzés alapján megállapíthattuk, hogy a nyugati gazdaságok gyökeres átalakuláson mentek keresztül az elmúlt fél évszázadban, amelynek volumene az azt megelőző háromszáz év változásaival ér csak fel. Amíg az emberi társadalmak gazdasági alapjait a letelepedett életmód kezdetét követően, évezredeken keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg, addig az ipari forradalmak következtében ennek a gazdasági szektornak a hatékonysága megsokszorozódott és egyre kevesebb munkaerőt igényelt az alapvető létszükségletek kielégítése. Az ipari forradalom nemcsak azt jelentette, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá vált, hanem azt is, hogy olyan eszközök, termékek jelentek meg, amely az élet számtalan más aspektusát is forradalmasították, és teljesen újfajta igények megszületéséhez járult hozzá, gyökeresen átalakítva a civilizáció életét. Amíg azonban e folyamat több száz évig tartott, az elmúlt fél évszázadban egy újabb átalakulás ment végbe.  

Nyugat és kelet különbségei  
Szekunder adatfeltáró munkánk során bemutatjuk azokat a különbségeket, amelyeket a gazdasági átalakulás Nyugat és Kelet között okoz. A vizsgált, előző fél évszázadban megkezdődő gazdasági-társadalmi átalakulás ugyanis Nyugat-Európában és Amerikában organikusabban történt, míg Közép-Kelet Európában, és általánosságban a teljes poszt-szovjet világban, a keleti blokk felbomlásának következtében sokkal intenzívebben, földcsuszamlás-szerűen történt. A globalizáció ennek a folyamatnak az egyik velejárója: míg a mezőgazdasági termelés hatékonysága tovább növekedett, az ipari termelés jelentős arányban racionalizálódott és áttevődött az akkoriban fejlődőnek nevezett világrész egyes országaiba. Az ipari termelés hatékonyága is rendkívüli módon növekedett, és ez olyan új szektor megerősödéséhez vezetett, amelyen korábban csupán kiegészítő funkciót látott el a gazdaság szerkezetében.  

A posztindusztriális átalakulás jelentése
A projektünk szakirodalom-elemző fázisában a posztindusztriális átalakulással foglalkozunk. A posztindusztriális gazdaság jelentése, hogy az ipari termelés helyett a szolgáltatószektor válik a gazdaság fő ágazatává, és az ipar ennek a szektornak a "beszállítói" funkcióit látja el csupán. Ennek következtében a gazdaság földrajzi szerkezete, és a munkaerőpiac is gyökeresen átalakul. A mezőgazdasági termelésre épülő, például feudális rendszerekben a gazdasági termelés szétterjedt képet mutat, hiszen alapját a föld képezi. Ezzel szemben az ipari termelés koncentrációt igényel, és ez éppúgy jelenti a tőke koncentrációját, mint egyfajta földrajzi koncentrációt, hiszen az ipari létesítmények központi elhelyezkedésűek a földrajzi térben, és igénylik a munkaerő koncentrációját is. Mindezzel szemben a szolgáltatószektor koncentráltságára sokkal kevésbé földrajzi értelemben, mintsem társadalmi értelemben lehet gondolni: ez a szektor az egyes emberekhez kötődik, így ott van nagyobb mértékben jelen, ahol a népsűrűség is nagyobb.

Új kihívásokat tartogat a gazdasági átalakulás
Az ipariból a szolgáltatógazdaságra való átmenet nagy változásokat hoz helyi szinten is - mint azt a projekt kutatásában megállapíthattuk. Ez egyfelől elmozdulást jelent az ipari termelés szigorú koncentráltságától, másfelől azonban kihívás is, mivel önmagában hiába jelent decentralizációt, ezt csak annyiban teheti, amennyiben a társadalom tagjainak közelében marad. A szolgáltatószektor így lehetőség, de kihívás is a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő régiókban élők számára. A Közép-Kelet európai gazdasági átalakulás tehát karakteresebben volt tetten érhető az államszocialista rendszerek bukásával, mivel a fenntarthatatlanul működő állami ipari létesítmények a rendszerváltások következtében nagyon hirtelen, alig egy-két év alatt épültek le szinte teljesen, hogy utat nyissanak az új szektor erőteljesebb megjelenéséhez és elterjedéséhez. Ez kifejezetten látványosan ment végbe a turisztikailag kiemelt régiókban, új lehetőségeket biztosítva a helyben élők számára.   

A gazdasági átalakulás nagy kutatói
A gazdasági átalakulással kapcsolatban könyvtárnyi kutatás áll rendelkezésre.A posztindusztriális társadalom-kifejezés Daniel Bell 1974-es tanulmányához kötődik (eredeti címe: The Coming of Post-Industrial Society), amelyet a szerző egy összetett folyamatként jellemez, amely az élet számtalan területén jelentkezik, és erős összefüggésben áll a technológiai fejlődéssel. A szerző egymástól elkülönítve vizsgálja a társadalmat és gazdaságot, mivel érvelése szerint, bár ezek a gyakorlatban erős kölcsönhatási viszonyban állnak egymással, alapvetően önálló struktúrák. Ez a fajta különválasztás azért lehet előremutató, mert segít annak a belátásában, hogy a gazdasági termelés a technológiai fejlődés következtében olyan átalakulásokon megy keresztül, amely megváltoztatja annak a szerkezetét a klasszikus kapitalista szerkezettől, és a társadalmi berendezkedéstől nagyrészben függetlenül hoz létre új gazdasági struktúrát. A posztindusztriális társadalmakban nem a pénzügyi tőke az, ami meghatározza a gazdasági életet, hanem egyre inkább a tudás és az információ.  

Posztindusztriális átalakulás helyben
Amint az az projektben zajló kutatás során megállapíthatóvá vált, napjainkban kibontakozó gazdasági rendszerben kevésbé működnek azok a hagyományos transzferek, amelyek a kapitalista gazdaságokban meghatározók voltak: így például egy olyan tőketípus (a humántőke, a tudástőke) válik a társadalmi struktúra befolyásoló tőkefajtájává, amely nem örökíthető, vagy legalábbis nem olyan egyszerűen, mint a pénz vagy a vagyontárgyak. Ezzel párhuzamosan azonban sok esetben és sok aspektusból szinte veszteség nélkül másolható (gondoljunk csak a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos vitákra). Mindezek az elméletek azért fontosak, mert rámutatnak arra, hogy szegény és gazdag közötti különbségek, illetve a hátrányos helyzet sem elsősorban gazdasági vagyontárgyakban mérhető, hanem egyre inkább az információhoz és a tudáshoz való hozzájutás lehetősége az, ami a társadalmi egyenlőtlenségek legfőbb motorja.  

A helyi turizmus átalakulása
Kutatásunkban megállapítottuk, hogy a turizmus, a nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan, és részben ezek következtében, nemcsak volumenét tekintve nőtt, hanem gyökeresen át is alakult. Míg a modern kor előtt a turizmus jóformán nem létezett, a 19. század végének polgárosodási folyamatai következtében, majd a második világháborút követő történelmi időszak folyamán a turizmus főként a passzív pihenés egyik lehetséges válfajaként működött, vagy épp a gyakorlati oktatás egyik lehetőségeként tekintettek rá. A népesség tehetősebb része távolabbi üdülési célterületeket választott magának, míg a kevésbé tehetőseknek be kellett érniük közelebbi célpontokkal. A modern korban jól kiszámítható módon, elkülönített időzítése volt az üdülésnek, amely a turizmus egyik legfőbb céljaként fogalmazhatunk meg tehát. A 20. század végéhez közeledve, a Millennium tájékán és azt követpen a turizmus ezen legfontosabb céljai jelentős mértékben növekedtek, és ez a növekedés a mai napig tart.  

A globális átalakulások helyi hatásai  
Feltáró kutatásunk során megállapítottuk, hogy az 1970-es évektől datálható gazdasági globalizáció azzal járt, hogy a termelési folyamatok szétszóródtak a világban. Anélkül, hogy ezen gazdasági folyamatokat részletesen bemutatnánk, elmondható, hogy a gazdasági termelés globalizációja nem elképzelhető emberek mozgása nélkül. Ennek következtében a nemzetközi és interkontinentális üzleti turizmus a turisztikai ágazat egyre meghatározóbb részét teszi ki. A globális cégek nemcsak termelési folyamataikat, hanem emberi erőforrás-fejlesztési feladataikat, üzleti tevékenységeik emberi vonatkozásait is a globális térben szervezik, és a nemzetközi utazásokon részt vevő munkatársaik nagyon hasonló módon viselkednek gazdasági szempontból, mint az üdülőturisták: keresletet jelentenek a turisztikai-vendéglátó szolgáltatásoknak, utaztatással és a célterületen fogyasztást generálnak számos más szolgáltatásra is.  

A komplex turisztikai szolgátlatások megjelenése
Amint azt a feltáró kutatásunk eredményeképp megállapítottuk, a turisztikai szolgáltatások helyi szinten is egyre összetettebbekké válnak. Azzal párhuzamosan, hogy a turizmus egyre többszereplős üzletággá válik, és a turisták maguk is egyre sokfélébb társadalmi csoportokat, illetve úticéllal leírható csoportokat jelentenek, akik ráadásul összetett élményeket kívánnak szerezni útjaik során, a turisztikai desztinációkon is egyre többféle igény kielégítésére való, komplex szolgáltatások jelennek meg. Ez a desztinációk számára azért jár előnnyel, mert így a turizmus egy-egy régió gazdasági húzóágazatává képes kinőni, ahogyan azt láthatjuk mind regionális és országos, mind pedig nemzetközi példák kapcsán is: sok európai ország esetén jellemző, hogy gazdaságuk egyre meghatározóbb része támaszkodik a nemzetközi turizmusra. Ugyanez országon belül maradva, egyes, kifejezett turisztikai (mikro)régiók kapcsán is elmondható.

A turizmus szociális árnyoldalai
A gazdasági-társadalmi átalakulásnak, mint az kutatásunkból kiderült, még akkor sem csak előnyös következményei vannak, ha egy adott régió társadalmának átlaghelyzetét javítja.A társadalmi távolságok nem megfelelő társadalmi-jogi környezetben növekednek, sőt, a társadalmi távolságok növekedésének új dimenziói, új aspektusai nyílnak meg. Amíg adott esetben korábban, főként az államszocialista rendszerekben a munkaerő-piaci helyzet vagy a munkajelleg, esetleg a politikai hatalmi pozíció vagy az alternatív pénzkeresési lehetőségek termelték ki a társadalmi különbségeket, vagy a kapitalista rendszerekben a pénztőkével való rendelkezés, addig a posztindusztriális társadalmakban a különbségeknek új formája jelenik meg. A gazdasági-anyagi tőke mellett megjelenik a tudás és ettől megkülönböztetendő módon az információ, amely elválasztja egymástól a társadalmi csoportokat, meggátolva a lemaradókat abban, hogy a gazdasági lehetőségekkel élni tudjanak, a változások pozitív hozadékaiból és a gazdasági fejlődés eredményeiből profitálni tudjanak.  

Fontos megállapítások szekunder kutatásunk alapján
Mint azt a szekunder adatfeltáró elemzésünk eredményeképp megállapíthattuk, fejlődő térségben különösen nagy társadalmi konfliktusokat okoz a fejlődés maga, amennyiben annak vívmányai nem egyenletesen oszlanak meg a társadalomban vagy helyi közösségekben. A társadalmi konfliktusok négy fő típusát szokás megkülönböztetni (ezek 1) személyes ellentétek 2) kulturális különbségek 3) érdekütközések 4) társadalmi változás), s látható módon a társadalmi változás önmagában is ennek a listának fontos alkotóelemét képezi - nem véletlenül. Amellett, hogy a társadalmi változás (és így például a fejlődés) kulturális különbségeket is okoz áttételesen, illetve az érdekcsoportok helyzetének megváltoztatásával, új érdekkörök létrehozásával az érdekütközésekhez, illetve természetesen a személyes ellentétekhez is erős hatást fejt ki a konfliktusokra, önmaga erejénél fogva, közvetlenül is hozzájárul ehhez.  

A gazdasági fejlődés tárdsadalmi távolságokat teremtő hatása
A projektünkben meglévő statisztikai adatok elemzése alapján újabb lényeges megállapítást tehettünk. A turizmus számos helyi társadalom első számú megélhetési forrássá vált, és teljes települések lehetőségeit, kilátásait változtatta meg pozitívan a többi típus mellett az üdülőturizmus is - a Balaton régió ennek ékes példája lehet. Statisztikailag is kimutatható módon, az átlagjövedelmek az inflációt meghaladó mértékben, ugrásszerűen növekedtek ezeken a helyeken, amelyet igazi sikertörténetként könyvelnek el sokan. A helyben lakók és a helyi környezetet jól ismerők számára is egyértelmű azonban, hogy ez nem jár az egyenlőség növekedésével, és így láthatóvá válik, hogy a társadalmi változás - kezelés, közösségi/társadalmi beavatkozás nélkül - hogyan járul hozzá közvetlenül is a társadalmi konfliktusok és feszültségek növekedéséhez. A jövedelmi helyzet változásait vizsgálva a Balaton kiemelt üdülőkörzet példáján (a NAV adatai alapján) például híven demonstrálható, hogy nominálértéken jövedelmek - a 2001-2018 közötti időszak vonatkozásában - megháromszorozódtak, miközben az infláció miatt a forint értéke "csak" megfeleződött.  

Kilábalás az egyenlőtleségekből
Kutatásunkban megállapítottuk, hogy az egyenlőtlenségek növekedése és a társadalmi különbségeket jelentő szociális „olló” nyílása fejlődő térségekben nem szokatlan, ám ez a fejlődésnek nem szükségszerű velejárója; a cél az volna, hogy a fejlődés előnyeiből mindenki részesüljön. A fejlődő térségekben, különösen az olyan helyeken, ahol a régi típusú gazdasági termelési formákat újak, illetve új szolgáltatások váltják fel, a helyi népesség adaptációs képességein múlik az, hogy melyik csoporthoz tartoznak. Az adaptáció jellemzően azonban nem történik meg magától, és tudatos facilitálást, külső segítséget igényel. Arra a garanciát, hogy a fejlődés hasznai szétterüljenek a helyi közösségekben, a gazdasági fejlődés megfelelő koordinációja, a javak megfelelő elosztása és nem utolsósorban az inkluzív közösségfejlesztés jelenti. Mindezek ellenére tehát a társadalmi különbségek és a társadalmi konfliktusok növekedése nem jelent szokatlan jelenséget fejlődő térségekben; az előző alfejezetben megjelenített, a Balaton-példáján bemutatott társadalmi tendenciákra több dimenzióban is adható magyarázat.  

Primer adatfelvételi módszertanunk
Amellett, hogy projektünkben feltáró kutatást végeztünk meglévő adatok és eredmények alapján, önálló primer adatfelvételt is végzünk. A korábbi munkarész alapján a primer adatfelvételünk kutatási kérdését így fogalmazhatjuk meg: Felmutatható-e a magyarországi, ausztriai, szlovákiai és romániai, gazdaságilag fejlődő lokalitásokban a közösségi hálózatépítésben rejlő lehetőségekkel kapcsolatos támogató attitűd, mint társadalmi-kulturális potenciál, a helyi társadalmakban valamilyen szempontból aktív szerepet vállaló személyek körében. Amennyiben kutatási kérdésünkre adott válasz pozitív, úgy elmondhatjuk: a helyi társadalmakban rejlő humánkapacitás adott ahhoz, hogy a hálózatépítés módszerével a gazdasági fejlődés eredményei a helyi közösségben hosszabb távon szétteríthetők legyenek.Ahhoz, hogy válaszolhassunk a megfogalmazott kérdésre, a kutatásunkban számos módszertani megoldást fogunk alkalmazni.  

A survey adatfelvétel értelme
Primer kutatásunkban nagymintás nemzetközi survey adatfelvételt végzünk. A kérdőíves adatfelvétel lehetőséget ad a probléma viszonylag nagy alapsokaságra kiterjedő, egységesített vizsgálatára, amely az elképzelés szerint általános érvényű állítások megfogalmazását teszi lehetővé, illetve a kérdéskört a maga teljes struktúrájában, az alapvető töréspontok mentés is képes láttatni. Ehhez természetesen szükség van a minta megfelelő kiválasztására, amellyel a cél, hogy a teljes alapsokaságra általánosíthassuk eredményeinket. Ez azonban a jelen kutatás keretei – a kérdésfelvetés és az alapsokaság meghatározásából kifolyólag csak korlátozásokkal lehetséges. Kutatásunk fókuszában ugyanis az adott térség szervezetei állnak, amely specialitásukból kifolyólag csak korlátozott számban állnak rendelkezésünkre. Emiatt pedig nem lehetséges akár többezres mintát venni a csoportból.  

Kiegészítő módszerek: szakértői interjú
Primer adatfelvételünk során nemcsak kvantitatív módszereket alkalmazunk. Az interjúkészítés, mint kvalitatív, minőségi információkat nem általánosítható módon szolgáltató kutatási módszer, alapvetően két fontos célt szolgálhat. 1) elsőként alkalmat ad a survey adatfelvétel pontos megtervezésére a szakmai hibák elkerülése érdekében, 2) másfelől pedig segít értelmezni a kapott eredményeket. A szakértői interjúk készítése a kutatás során az első célt szolgálták. Ezek segítségével saját tapasztalatainkat kiegészítendő, korábban ismeretlen informátorokkal nyílt lehetőség beszélgetni, amelyek során megnyílt a lehetőség arra, hogy a problémával kapcsolatos új típusú kérdéseink születhessenek, és korábban nem ismert aspektusait tárhassuk fel a vizsgált jelenségnek. A kutató célja ezzel az, hogy megalapozottan, több perspektíva egyidejű alkalmazásával kezdhesse el a későbbi munkafázisokat.  

Mélyinterjúkat készítünk
Kutatásunkban a szakértői interjúk és survey adatfelvétel mellett mélyinterjúk készítésébe is belefogunk. A kérdőíves adatfelvétel arra alkalmas, hogy átfogó képet adhassunk a vizsgált kérdés társadalmi-gazdasági, intézményes környezetéről és helyzetéről; ahhoz azonban, hogy a problémakör mélyebb összefüggésrendszerére, működési mechanizmusaira folyamataiban rálássunk, fontos volt az eredmények ismeretében, ezeket magyarázó céllal mélyinterjúkat készíteni olyan szereplőkkel, akik maguk is foglalkoznak a vizsgált kérdéssel. E mélyinterjúkat ezért egyes, korábban feltérképezett szervezetek szakembereivel készítettük, olyanokkal, akik aktív szereplői a helyi állami-piaci-civil-egyházi társadalmi életnek és látják a felmerülő problémákat. Az így nyert információk arra adtak lehetőséget, hogy jelen elemzés készítésekor az összefüggéseket magyarázni legyünk képesek. A survey adatfelvétel bemutatása kapcsán felmerülő magyarázatok így nem puszta jelenségek feltárására szorítkoznak, hanem megalapozottan, a belső működésbeni összefüggésekre is rávilágítanak

Megkezdődött kérdőíves adatfelvételünk
A kvantitatív, kérdőíves survey adatfelvételre2020. augusztus-szeptemberében került sor - ennek során összesen több, mint négyszáz, a helyi társadalmi életre rálátó informátorral (például önkormányzati dolgozók és helyi civil szervezetek munkatársai) készült online adatfelvétel. A kutatásra rányomta bélyegét a globális COVID-19 koronavírus-járvány, amely során valamennyi érintett országban (Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Románia) különböző mértékben ugyan, de olyan korlátozó intézkedések születtek, amelyek nagymértékben meghatározták válaszadóink fizikai mozgásterét is. Ezért döntöttünk amellett, hogy a kutatási elemeket valamennyi esetben online fórumokra tereljük (személyes szakértői interjúk illetve kérdőívezés), és kihagyunk olyan elemeket, amelyek mindenképp igénylik a személyes fizikai kontaktust. A kutatásunk főelemét képező nagymintás nemzetközi survey adatfelvétel azonban rendben megvalósult, és a készített kiegészítő kutatási módszerek hozzájárultak a survey adatfelvétel során kapott eredmények értelmezéséhez.  

A kérdőíves adatfelvétel nemzeti összetétele
A survey adatfelvételünket négy országra kiterjedően folytatjuk le. A válaszadók Magyarországról, illetve egyenlő arányban Romániából, Szlovákiából és Ausztriából származnak a kutatás 100-100 fő, azaz összesen 400 fő megkérdezésével zajlik. A lekérdezés során figyelembe vettük a reprezentativitás egyes szempontjait: figyeltünk arra, hogy életkor és nem tekintetében a mintamegoszlás arányban legyen a vizsgálat helyszíneinek alapmegoszlásaival. A válaszadók tehát a helyi életben valamilyen fontos társadalmi funkcióval rendelkező személyek. Az ő megszólításukra azért van szükség, mert a kérdőív célja épp annak feltérképezése - amellett, hogy a vizsgált témában milyen helyi problémák, kérdések merülnek föl - hogy ezek megoldására milyen helyi humánerő áll rendelkezésre. A kérdezés egyrészt partnerszervezeteken keresztül online formában, továbbá személyes megkérdezéssel, papíralapon történt a négy országban. A papíralapon beérkezett kérdőívek - mivel tartalmukban megegyeztek az online kérdőívekkel - egyesítésre kerültek azokkal egy közös adatbázisban.

A nemzetközi adatfelvétel koordinációja
Megkezdődött survey adatfelvételünk operatív megvalósítása. A különböző országokban a lekérdezés ugyanazzal a kérdőívvel, ugyanabban az időpontban történt. Ez a körülmény a várakozásaink szerint lehetőséget ad arra, hogy országközi összehasonlításokat tegyünk. A kérdőívezés értelme, hogy azt vizsgáljuk: a helyi viszonylatban hogyan jelennek a helyi termékkel kapcsolatos problémakörök egyes aspektusai helyi szinten és milyen helyi humánerőforrások mobilizálhatók e kérdés vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban, a nemzetközi összehasonlítás azért is nagyon fontos, mert alkalmas arra, hogy rámutasson: van-e, és mekkora a nemzetközi közös metszet a különböző társadalmi problémák vonatkozásában - amennyiben közös metszet nincs, úgy a nemzetközi együttműködés lehetőségei is korlátozottak. Amellett, hogy létezik-e, felismerik-e ezeket a problémákat helyben, az is fontos kérdés volt a kérdőívben, hogy mennyire mobilizálhatók a helyi, főként társadalmi erőforrások ebben az irányban - ennek nemzetközi vizsgálata szintén a kooperáció várható intenzitása miatt érdekes elsősorban.  

A survey adatfelvétel első tereptapasztalatai  
Az adatfelvétel során használt kérdőív során - annak rugalmasságát biztosítva - egyrészt azt kértük a kérdezőbiztosoktól, hogy szükség szerint a kérdőív standardizált voltát nem megbontva saját szavaikkal fogalmazzák át a kérdéseket, továbbá, hogy az elhangzó megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzzék hozzá a kérdőívhez, amennyiben annak szükségét érzik. Az online kérdőívben némiképpen korlátozottan, de szintén lehetőség volt a kérdőívhez vagy annak témájához megjegyzéseket fűzni. E válaszok aztán szintén elemzésre kerültek, és bár nem változtattak az kvantitatív adatok értelmezésén, a kérdezés körülményeire visszacsatolást adtak: egy örömteli, és egy kevésbé örömteli körülmény derült ki. Utóbbi vonatkozásban a kérdőív hosszára, arra panaszkodtak a válaszadók, hogy az alaposan átgondolt válaszadás esetén kissé hosszadalmas a kitöltése, illetve egy-két válaszlehetőség kapcsán esetleg a különböző kulturális felkészültséggel rendelkező válaszadók különböző értelmezéssel élhetnek. Örömteli körülmény azonban, hogy számos pozitív visszacsatolást kaptunk, a kérdőívezés témájával, azzal kapcsolatban, hogy foglalkozunk ezzel a témával és érdekel a lakosság vonatkozó véleménye.

A kutatás operatív koordinációja a partnerek által
Projektünk nemzetközi együttműködés eredményeként valósul meg, és a nemzetköziséget igyekszünk a jelenleg zajló survey adatfelvétel során is, annak operatív megvalósítása vonatkozásában messzemenőkig garantálni. Ez önmagában is arra sarkallt minket, hogy a releváns adatokra fókuszálva, alaposan és célra törően igyekezzünk kiemelni a valóban fontos eredményeket.
Az adatfelvétel a négy országban történt, az egyes országok releváns válaszadóinak lekérdezését az adott országban működő projektpartner koordinálta: a kérdőíveket online formában juttatták el a helyi közéletre rálátó szereplők számára. Ők biztosították, hogy az adatok rendben és az előre meghatározott számban (100-100 fő országonként; összesen 400 fő) lekérdezésre kerüljenek. Az egyes országokban az adatfelvételi munkákat az alábbi szervezetek végezték: 1) Ausztria: Gemeinde Gaal 2) Magyarország: Forrásvíz Természetbarát Egyesület 3) Szlovákia: Obec Orechová Potoň és Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének Alapszervezete 4) Románia: Csíkszenttamás Polgármesteri Hivatal és Diószegi Fiatalok Szövetsége

Lezárult a survey adatfelvételünk
Véget ért a nagymintás nemzetközi kérdőíves adatfelvételünk. A kutatás primer kvantitatív szakaszában, vagyis a nagymintás nemzetközi kutatásban összesen 412 fős nemzetközi adatbázist állítottunk össze, amelynek alapjául egy, négy országban zajló survey típusú, kérdőíves adatfelvétel szolgált. Mivel a kutatást egy speciális társadalmi alcsoport képviselőinek körében végeztük, és erről a társadalmi alcsoportról, enne egyes tagjairól nem áll rendelkezésre előzetes adatbázis vagy lista, az adatfelvétel hólabda módszertannal történt. Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás célja nem is egy, a négy ország valamennyi állampolgárára általánosítható eredmények megszerzése volt, hanem annak megállapítása, hogy a négy országban ezek a megkérdezett szereplők milyen közösségi aktivitási jellemzőkkel rendelkeznek, ideértve a szubjektíven megélt változásokat a helyi gazdasági-társadalmi szövetben, illetve ezzel kapcsolatos attitűdjeiket.

A mintánk reprezentativitása
Lezáruló survey kutatásunk négy Közép-kelet-európai országra terjedt ki; a válaszadók Magyarországról ugyanakkora mintát képviselnek, mint szlovákiai, romániai és ausztriai társaik egyesével: előbbi helyről 110, az utóbbiakból pedig rendre 99, 101 és 102 érvényes kitöltött kérdőív érkezett be. A négy országban végzett kutatás arra is lehetőséget ad, hogy bizonyos hangsúlyeltolódásokat állapíthassunk meg az egyes országok képviselői között a releváns kérdésekben, azonban célunk minél inkább annak hangsúlyozása, hogy a régióban legáltalánosabb értelemben mégis valamiféle hasonlóság bontakozik ki a helyi közösséggel, helyi fejlesztésekkel kapcsolatos kérdéskörökben. Bárhogy is legyen, a kutatás lehetőséget ad arra, hogy specifikusan foglalkozzunk a későbbiekben az egyes országokkal, és országspecifikus következtetéseket vonhassunk le, amellyel a kutatást követő munkák hasznára válhatnak a kapott eredmények.

Válaszadóink társadalmi összetétele
Összegeztük a projekt kapcsán készített kutatásunk válaszadóinak demográfiai jellemzőit. Az eredmények alapján látszik: sikeresen törekedtünk arra, hogy a válaszadók leképezzék a társadalmi környezetet korra és nemre való tekintettel, akárcsak iskolai végzettségi szintre vonatkozóan. A kutatásban elsősorban fiatal és középkorú, aktív közösségi életet élő válaszadókat igyekeztünk megkeresni. Amint az a válaszadóink demográfiai adatai alapján készített korfa alapján is látszik számunkra, sikerült is valamennyi korcsoportból, illetve a két nem képviselői közül is nagyjából a teljes releváns társadalmi alapsokaságnak megfelelően válaszadókat megszólítani. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nők részvétele a mintában kevesebb, mint a férfiaké, ami magyarázható az alapsokaság speciális társadalmi-demográfiai alapadataival éppúgy, mint a szisztematikus random mintavétel elhagyásából fakadó mintavételi hibákkal. Minthogy mindazonban valamennyi demográfiai csoportot nagyobb megkérdezetti minta képvisel, érvényes megállapításokat lehetünk képesek megfogalmazni a minta egyes demográfiai értelemben vett almintáinak összehasonlításai alapján is.  

Mintába került válaszadóink végzettsége
A lezárult survey adatfelvételünk eredményeit vizsgálva kiderült: iskolai végzettség tekintetében a mintánk jól követi az alapsokaság, pontosabban az egyes országok népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján várható szóródást. Mintánkba valamennyi országból kerültek alap, közép és felsőfokú végzettségűek, egyértelműen a középfokú végzettségűek túlsúlyával, noha a minta bő harmada ennél magasabb szintű végzettséggel rendelkezik - ez természetesen a speciális minta következménye: azzal, hogy a helyi közéletben aktív szereplőket kerestük, kissé eltolódott a minta a magasabb iskolai végzettségűek irányába, de ez az eltolódás nem jelent számottevő torzítást az alapsokaság megoszlásaihoz képest sem. Fontos megállapítani - bár erre a kérdéskörre a későbbi elemzések során még visszatérünk - hogy egyáltalán nem igaz az a feltételezés, hogy csupán magas képzettségű emberekről beszélhetünk a helyi civil aktivizmus és a közösségi tevékenységek kapcsán.  

Így vizsgáltuk válaszadóink jövedelmi helyzetét
A jövedelmi helyzetre vonatkozó kérdést feltenni általában nem szokták javasolni a társadalomkutatók, legalábbis nem explicit módon. Ennek két oka van. Az egyik ilyen okot az jelenti, hogy rendkívül érzékeny információról van szó, és a válaszadók többsége ezért válaszmegtagadóvá válik ezen kérdés kapcsán, így a begyűjtött adatok nem feltétlenül tükrözik pontosan a tényleges vagyoni vagy jövedelmi helyzetet. A másik okot pedig az jelenti, hogy még azok is nehezen tudják megmondani, mennyi is pontosan a jövedelmük, akik egyébként eléggé bátrak volnának a válaszadáshoz. Így tehát sokkal inkább javasolható olyan kérdést feltenni, ami valamiféle szubjektív, relatív anyagi helyzet szerinti pozíciót tükröz. Mintánkban a legtöbben átlagos anyagi helyzetűeknek írták le magukat, ők tették ki a válaszadók majdnem kilencven százalékát, míg nagyjából minden tizedik válaszadó szegénynek, vagy gazdagnak, vagyis átlagon felüli anyagi helyzetűnek írta le magát.

Válaszadóink és a munkaerőpiac
A nagymintás nemzetközi survey adatfelvétel során a korábban bemutatottaknak megfelelően olyan válaszadókat kerestünk, akik a négy ország egy-egy lokalitásában a helyi közösségben aktív szerepet játszanak, akár önkormányzati dolgozóként, döntéshozóként, akár szűkebb és tágabb értelemben vett civil személyként. A válaszadók túlnyomó részét az aktív munkaerő-piaci státusú személyek tették ki, így tanulók és nyugdíjasok csak kismértékben szerepelnek a válaszadói mintánkban, a - munkaerő-piaci értelemben aktívnak számító - munkanélküliek a válaszadók 5 százalékát teszik ki. A nyugdíjasok és diákok részaránya épp, hogy csak eléri rendre a 2, illetve 5 százalékos részarányt a mintán belül. Az aktív munkaerőpiaci státussal rendelkezőkön belül azonban a megkérdezettek összetétele nagyon hasonlít az alapsokaságbeli összetételükhöz: 60 százalékuk alkalmazott, míg minden ötödik megkérdezett jellemezte magát önálló vállalkozónak.  

Politikusok és civilek a mintában
A projektünk kapcsán készített nagymintás nemzetközi survey adatfelvétel során olyan személyeket akartunk megkérdezni, akik valamilyen szempontból aktív közösségi életet élnek a vizsgált országok lokális közösségein belül, és van rálátásuk a helyi társadalmi életre. Ezen belül speciális alcsoportot alkottak azok, akik formálisan is a helyi civil élet résztvevői, azaz aktív civil szervezeti tagsággal rendelkeznek, vagy munkájuk a helyi adminisztrációhoz köthető (akár, mint politikai döntéshozók, akár, mint a helyi közélet és politikai vezetés adminisztrációjáért felelős személyek - önkormányzati adminisztrációs személyzet tagjai, illetve a helyi politikai képviselők). Ennek következtében a mintánkon belül az alapsokasághoz képest nagyobb súllyal vannak jelen civilszervezeti tagok, illetve a helyi önkormányzat munkatársai. Hozzávetőlegesen minden hetedik válaszadó tartozik az előbbi, és minden tizedik az utóbbi csoportba

Tősgyökeres lakók a survey adatfelvételünkben
Lezárult survey adatfelvételünk kapcsán megállapíthattuk, hogy a válaszadók túlnyomó többsége születésétől fogva a településen él. Ha közéjük számítjuk azokat is, akik születésüket követően költöztek arra a településre, ahol jelenleg élnek, elmondhatjuk: a válaszadók átlagosan 36-38 éves tapasztalattal rendelkeznek a helyi társadalmi-gazdasági helyzet változásai kapcsán. Olyan történelmi eseményeket élhettek át a településen, mint Európa újraegyesítése és a vasfüggöny lehullása, illetve a Keleti Blokk rendszerváltozása, a keleti tagállamok EU-s csatlakozása, vagy épp a 2000-es évek végén bekövetkezett globális pénzügyi krízis, amelynek következtében számos gazdasági-társadalmi probléma jelent meg helyben. Eközben a globális változások, mint a klímaváltozás, a globális gazdaság előnyeinek és hátrányainak helyi megjelenése, a tudás alapú társadalom és a posztindusztriális gazdaság kibontakozása, hatásaikban szintén megjelentek a helyi közösségekben.  

Így vizsgáltuk a helyi változásokkal kapcsolatos attitűdöket
Projektünkben készített kérdőíves kutatásunkban a válaszadóinktól a kutatási kérdésben megfogalmazott elképzelések mentén azt kértük: ítéljék meg, hogy a helyi társadalmi-gazdasági élet mindezekkel párhuzamosan - amióta ők a településen élnek - miként változtak. A válaszadóknak ennek megfelelően felsoroltuk a helyi élet számos, gazdasági-társadalmi és kulturális aspektusait, és megkértük őket: a rendelkezésre álló 1-5-ig tartó skálán értékeljék, hogy romlott vagy javult az adott tényező mentén a lokális helyzet. A skála legalacsonyabb értékét választva jelezhették: az adott tényező sokat romlott, amióta a válaszadó a településen él, míg a 2-es érték jelentése: kicsit romlott, a 3-asé: nem változott; a 4-esé: kicsit javult; s végül az 5-ösé: sokat javult. Az eredmények értékelésével megállapíthatjuk, hogyan vélekednek a helyi gazdasági-társadalmi-kulturális változások irányáról azok a személyek, akik a kutatás szempontjából releváns válaszadói körhöz tartoztak.  

Mérsékeltnek megítélt változások
Lezárult survey adatfelvételünkben arra kértük válaszadóinkat: ítéljék meg, hogy egyes aspektusokból mi változott a településükön azóta, amióta ott élnek. A válaszadáshoz skála állt rendelkezésre. A lehetséges legalacsonyabb érték 1,0-ás, míg a lehetséges maximum 5,0-ás érték lehetett volna. Már az összesített kép is sokat mutat arról, hogy mit gondolnak válaszadóink az említett változásokról. Az adatokat elemezve azt tapasztaltuk, hogy az átlagértékek nagyságrendileg 2,5 és 3,5 között mozognak, vagyis látszólag a változatlanság irányában mutatnak. Ez a jelenség azonban nagymértékben magyarázható a kapott válaszok szórásával is, vagyis azzal, hogy az ellentmondó vélemények kiegyenlítik egymást. Az átlagértékeket ezért sokkal inkább egymáshoz, és nem a skála végpontjaihoz (azaz a skálához magához) érdemes viszonyítani. Láthattuk, hogy egyes kategóriák mentén inkább a javulás, míg más kategóriák mentén inkább a romlás irányában térnek el a skála középértékétől a kapott válaszok átlagértékei.

Ezt ítélték válaszadóink a legpozitívabb irányban változó tényezőknek
A survey adatfelvételünk során négy országban vizsgáltuk, hogy a helyi közösségben valamiyen szempontból aktív szerepet játszó személyek miként értékelik a változások irányát azon a településen, ahol ők laknak. Különböző kategóriák vonatkozásában kellett pontozniuk: mennyiben romlott vagy javult a helyzet. A legpoztitívabbnak számító blokkba azok a kategóriák tartoznak, amelyek a válaszadók összességének véleménye alapján a javulás irányába mutatnak - vagy legalábbis inkább mutatnak a javulás, mintsem a romlás irányába. Olyan fogalmakat láthattunk itt, amelyek a hétköznapi szolgáltatások, az esztétikai és belső infrastrukturális kategóriákba esnek. Joggal nevezhetjük ezt a változó-csoportot a BELSŐ INFRASTRUKTÚRA kategóriájának. Az ezt a kategóriát képviselő változók: A település általános élhetősége, az épített és természeti környezet állapota, a belső közlekedési, valamint szociális (oktatási) infrastruktúra, illetve a fogyasztói szolgáltatások (bevásárlási lehetőségek javulása).

Ezek voltak válaszadóink szerint, ami kicsit javult csak a településükön
A survey adatfelvételünk során négy országban vizsgáltuk, hogy a helyi közösségben valamiyen szempontból aktív szerepet játszó személyek miként értékelik a változások irányát azon a településen, ahol ők laknak.Az enyhe pozitívan változó kategóriák által képzett blokkot a helyi TÁRSADALOM ÁLLAPOTA ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK kérdései alkotják; ezek kapcsán a válaszadók általánosságban (vagyis országos bontás nélkül) a változatlansághoz közelebb álló képet alkotnak. Ide tartozik a településen lakók anyagi helyzete, az anyagi- és esélyegyenlőség, a társadalmi kapcsolatok minősége, valamint a környező települések megközelíthetősége, amelyet a települések közötti infrastruktúra állapotának változatlansága fémjelez. Ehhez a körhöz kapcsolhatjuk még a SZOLGÁLTATÁSOK kategóriáját: a kulturális-turisztikai (vendéglátóhelyek minősége; szórakozási lehetőségek)- és a humánszolgáltatások közül a helyi egészségügyi szolgáltatások relatív változatlanságát is. A sort a vállalkozóvá válás lehetőségeinek nem-bővülése zárja.

A turizmus, ami romlik
A survey adatfelvételünk során négy országban vizsgáltuk, hogy a helyi közösségben valamiyen szempontból aktív szerepet játszó személyek miként értékelik a változások irányát azon a településen, ahol ők laknak.Az egyetlen kategória, amelyet csökkenőnek, kifejezetten romló körülményként tarthatunk számon, a TURIZMUS VOLUMENE címkével fémjelezhetünk. A válaszadóink, jóllehet turisztikailag frekventált térségben élnek valamennyi esetben, illetve a turizmus volumene statisztikai adatokkal alátámaszthatóan is bővült az utóbbi évtizedben, alapvetően mind a turisták számának, mind a vendéglátóhelyek számának csökkenéséről számolnak be az átlagos skálaértékek tanúsága szerint. Ennek következtében is, a munkalehetőségek száma zárja a sort, mint a legnagyobb lokális probléma. Amíg tehát a helyi környezet állapota javulóként festhető le, a válaszok alapján a turisztikai és más szolgáltatások minősége szintén inkább javul, mint nem; a turizmus volumenének és a helyi munkalehetőségek csökkenéséről számolnak be a válaszadóink.  

A turizmus minőségi fejlődése?  
Kérdőíves adatfelvételünkből kiderült: amíg a helyi környezet állapota javulóként festhető le, a válaszok alapján a turisztikai és más szolgáltatások minősége szintén inkább javul, mint nem; a turizmus volumenének és a helyi munkalehetőségek csökkenéséről számolnak be a válaszadóink.Ez egy nagyon egyszerű jelenségről ad tiszta képet: a turizmus minőségi fejlődése zajlott le az utóbbi évtizedekben, ami azonban a helyi közösség számos tagját rekeszti kívül a munkalehetőségekből - adott esetben akár ténylegesen, akár percepcionálisan a látogatók számszerűsített volumenének csökkenésével párhuzamosan. A kapott eredmények tehát azt mutatják, hogy a turizmus minőségi fejlődése kézzelfogható a helyi társadalmak számára, és ennek számos pozitív következménye lehet. Mégis, ez aligha számíthat az egyének számára közvetlenül hasznosnak: a saját és társadalmi környezetük anyagi helyzete alig javul, miközben a munkalehetőségek száma a fentiekhez képest sokkal inkább romlik.

Mit gondolnak válaszadóink a turizmus szerepéről?  
Kérdőíves kutatásunk több kérdése között a válaszadóin attitűdjeit kérdeztük egyes, helyi gazdasági-közösségi kérdés vonatkozásában. Különösen arra voltunk kíváncsiak ebben a kérdéskörben, hogy miként ítélik meg a gazdasági fejlődés hatásait, illetve, hogy milyen attitűdökkel rendelkeznek a település közössége irányában: mennyire érzik magukat felelősnek a közösség sorsának jobbá tételében. A válaszadók igencsak középre húztak. Ha azonban nem az átlagértékeket, hanem a válaszok szórását tekintjük, már sokkal változatosabb a helyzet, és sok esetben nagy különbségeket találhatunk a különböző válaszadók véleménye vonatkozásában. Mindenesetre az így is megállapítható, hogy válaszadóink a legtöbb esetben a mérlegelő álláspontot választották, semminthogy a szélsőséges véleményüknek adtak volna hangot. Felfigyelhettünk arra, hogy összességében a válaszadók inkább pozitív, mint negatív hozzáállással rendelkeznek a gazdasági és turisztikai fejlesztések társadalmi-szociális hatásainak vonatkozásában.

Külső kapcsolatok megítélése válaszadóink szemében
Kérdőíves kutatásunk több kérdése között a válaszadóin attitűdjeit kérdeztük egyes, helyi gazdasági-közösségi kérdés vonatkozásában. Úgy látjuk: válaszadóink hajlamosak úgy vélekedni, hogy a gazdasági fejlődés és a turizmus fejlesztése az élet más területein is inkább valamilyen apró pozitív, semmint negatív hatással jár. A válaszadók szintén igyekeztek „középre húzni”, és semlegesebb álláspontot megfogalmazni, amikor arról kérdeztük őket: vannak-e a településnek kihasználatlan lehetőségei; illetve, hogy mennyire szívesen járulnának hozzá a településen élők sorsának jobbá tételéhez. Ennél valamivel magasabb „egyetértési” pontszámot kapott átlagosan az a kijelentés, miszerint a válaszadók azon a településen képzelik el jövőjüket, ahol jelenleg is élnek. A középmezőnyben, 3,13-as „semleges” álláspontot foglalta el a teljes minta az átlag alapján abban a kérdésben is, miszerint egy település külső kapcsolatainak döntő befolyása van a helyi fejlődésre. Vagyis a megkérdezettek – legalábbis egyelőre és összességében úgy látszik – semlegesek a külső kapcsolatok fontosságát illetően, vagy nagyon minimálisan gondolják azt fontosnak.  

Országos különbségek a változások megítélésében
Összességében, és nagy általánosságban a kutatásunk során megállapíthatóvá vált, hogy a változásokat szinte valamennyi esetben az ausztriai kitöltők értékelik legpozitívabban saját környezetük vonatkozásában, és romániai válaszadóink értékelik legnegatívabban - szintén a ő saját környezetük vonatkozásában. A szabály alól azonban természetesen vannak kivételek. Ilyen például a helyi munkalehetőségek megítélése, amelyek változásai Romániában tűnnek a legkevésbé kedvezőnek a válaszadók tanúsága szerint, mégsem a Magyarországgal fej-fej mellett álló Ausztriában a legmagasabb, hanem a szlovákiai válaszadók attitűdjei kapcsán mérhetjük a legmagasabb, vagyis a pozitív változások irányába mutató átlagértékeket. A vállalkozóvá válással kapcsolatos változások megítélése kapcsán a romániai válaszadókat kivéve - akik ennek lehetőségét jóval a középérték alá szavazták be - valamennyi ország fej-fej mellett áll, és a 3,1-es átlagértéket meghaladva, inkább a pozitívabb változások irányában mutatnak az általuk adott értékek átlagosan.

Ausztriában minden változás pozitívabb
A kutatásunkban arra kértük négy ország válaszadóit: nevezzék meg, a településen, amelyen laknak, milyen aspektusból milyen változásokat tapasztalnak. Megállapítottuk: a belső és külső infrastruktúra fejlődése hasonló értéket mutatnak, azonban a településközi közlekedés szisztematikusan a belső infrastruktúra után kullog az állapotváltozásának irányát tekintve, és a romániai válaszadók mindkettő kapcsán negatívabb képet festenek, mint szlovákiai, magyarországi vagy ausztriai társaik. Hasonló a helyzet nemcsak a közlekedési, hanem a közmű-infrastrukrúra vonatkozásában is. Míg valamennyi másik ország válaszadója az egyik legmagasabbra értékeli az ennek kapcsán értelmezett változások pozitív irányát, addig a romániai válaszadók átlagértékei a romló tendenciák felé mutatnak. Az ausztriai válaszadók a többi országban megkérdezett polgároknál a humáninfrastruktúra változásaival kapcsolatban is nagyobb optimizmusról adnak bizonyságot: az egészségügyi helyzet változásait pozitívabbnak, az oktatási infrastruktúra változásait pedig kiugróan, jóval pozitívabbnak ítélik meg, mint magyarországi vagy szlovákiai társaik - a romániai válaszadókról nem is beszélve.  

Nemzeti bontásban vizsgáltuk a gazdasági változások megítélését is
Kutatásunk legfőbb kérdése az volt, hogy a turisztikailag frekventált térségekben, ahol a posztindusztriális gazdasági fejlődés legpozitívabb fejleményei bontakoznak ki, mennyiben mutatkoznak a válaszadók attitűdjeiben a fejlődés pozitív közösségi hatásai. Legfőképp azt vizsgáljuk, hogy a válaszadók: lokális társadalmi közegbe beágyazott közösségi szereplők a négy országban hogyan vélekednek a gazdasági fejlődés vívmányainak társadalmi szétterülésével kapcsolatban. Ez a kérdés azért fontos, mert amennyiben a válaszadók látják az ebben rejlő lehetőségeket, és szívesen vesznek részt a közösségi életben, úgy olyan szociális szolgáltatásokat lehetünk képesek a jövőben megalapítani, amelybe a helyi lakosság aktív részvételére számíthatunk - akkor is, ha ezek a válaszadók közösségileg többé-kevésbé eleve is aktívnak számítanak. Emiatt érdekes volt megvizsgálni országok szerinti bontásban is, hogy az egyes, turizmussal kapcsolatos kérdésekben hogyan vélekedtek válaszadóink - ennek vonatkozásában ugyanis a fentiekhez hasonlóan szintén láthatunk eltéréseket nemzetközi kontextusban. Ezt a lépést tettük meg kutatásunkban.  

Változások megítélése a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban
Kutatásunk eredményeit elemezve megállapítottuk: a vendéglátóhelyek számában inkább a visegrádi országok válaszadói látnak pozitívabb változásokat, míg Ausztria válaszadói csak a harmadikak a sorban. Ezzel ellenkezőleg azonban, a minőségi kritériumok vonatkozásában már az ausztriai válaszadók adnak magas pontszámokat, akárcsak a vendégek számának növekedése kapcsán. A romániai válaszadók valamennyi esetben a legalacsonyabb pontszámokat adták e turizmussal kapcsolatos kérdésekre. Abban azonban már teljes az egyetértés osztrákok, szlovákok és magyarok között, hogy a települések arculata, épített és természeti környezete pozitív változásokon ment keresztül. Míg mind a magyarországi, mind a szlovákiai megkérdezettek a romániai válaszadókhoz képest pozitívabban látják az infrastrukturális, gazdasági és környezeti változásokat, a társadalmi-közösségi változások kapcsán már a romániai társaik mellé "zárkóznak föl" pesszimizmusban, és ennek kapcsán az osztrákok emelkednek ki egyedülálló módon a mezőnyből.

Országok közötti eltérések a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos attitűdökben
Survey adatfelvételünk során attitűdkérdéseket tettünk fel a négy ország 100-100 válaszadójának a gazdasági változások társadalmi hatásával kapcsolatban. Most megállapíthattuk, hogy a válaszadók mérsékeltek, és kevésbé helyezkedtek radikálisan egyetértő vagy ellenkező álláspontra. Nagyon fontos kérdés azonban, hogy valamennyi országban hasonlóan mérsékeltek-e a válaszadók, esetleg a több országban megkérdezett célcsoport-tagok kioltják-e egymás álláspontjait azzal, hogy egyik országban adott esetben rendkívül támogató, míg a másikban nagyon nem egyetértő attitűdökkel rendelkeznek az egyes kérdésekkel, állításokkal kapcsolatban. A kijelentések főként arra vonatkoznak, hogy miként ítélik meg válaszadóink a gazdasági fejlődés (és ezen belül a turizmus fejlődésének) helyi közösségre, és a helyi esélyegyenlőségre, szociális egyenlőségre gyakorolt hatását, valamint, hogy mennyiben érzik a potenciált a helyi gazdasági környezet és főként a hely közösség fejlesztésében, illetve, hogy hol látják a saját szerepüket ebben a folyamatban.  

Vajon van-e spillover hatása a turizmusnak?
A kutatásunkban elértünk arra a pontra, hogy országok közötti bontásban vizsgáljuk a gazdasági fejlődés társadalmi hatásaival kapcsolatos attitűdöket. Az ausztriai válaszadók látják úgy leginkább, hogy a turizmus fejlesztése az élet más területein is pozitív változásokat hoz. A magyarországi válaszadók tőlük kevéssel, míg a szlovákok, illetve a romániai megkérdezettek közel 3 tized skálaponttal alacsonyabb értékeket választottak átlagosan.Azzal sem a magyarországi, osztrák, román és szlovák válaszadók nem értenek egyet (pontosabban, inkább nem értenek egyet, mint egyetértenek), hogy a gazdasági növekedés az egyenlőtlenségek növekedésével járna. Ebből tehát továbbra is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a válaszadók - nemzetiségre és lakhelyre tekintet nélkül - alapvetően optimisták a gazdasági fejlődés egyenlőséget, társadalmi és szociális jólétet, valamint a közösséget nem felbontó, hanem ezzel ellenkezően, támogató hatásaival kapcsolatban.  

Aktívabbak-e a hivatásos civilek?  
Kutatásunk eredményekép megállapítottuk: válaszadóink egységesen semleges álláspontra helyezkednek átlagosan azzal kapcsolatban, hogy mennyire szívesen áldoznának saját szabadidejükből időt a közösségre. Amennyiben ugyanezeket az attitűdkérdéseket országok szerinti bontás helyett aszerint vizsgáljuk, hogy a válaszadók - akik maguk eleve olyanok köréből kerültek ki, akik maguk is aktív részesei a helyi közösségnek és közéletnek - részt vesznek-e az adott település közösségi életében formálisan is, érdekes eredményekre juthatunk. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a helyi közösséggel, illetve a gazdasági fejlődés helyi társadalmi következményeivel kapcsolatban sokkal inkább határozza meg a válaszadók attitűdjeit a közösségi pozíciójuk, mint akár nemzeti hovatartozásuk, vagy, hogy mely országban laknak a vizsgált négy közül. Szisztematikusan, az önkormányzati dolgozók és a civil szervezetek munkatársai is sokkal szívesebben áldoznának szabadidejükből a helyi közösségért, mint a minta többi tagjai.  

Az önkormányzati dolgozók és civilek optimistábbak
Projektünk során készített kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy vajon az önkormányzati dolgozók és a civil szervezetek munkatársai optimistábbak-e a gazdasági fejlődés társadalmi hatásainak megítélésekor. Az attitűdkérdések elemzésével világossá vált, hogy a turizmus fejlesztésének pozitív következményeivel kapcsolatban a helyi döntéshozásban és helyi civil életben formálisan résztvevők az átlagosnál is jóval kedvezőbb véleménnyel rendelkeznek: ezek a válaszadók (de közülük is főleg a helyi önkormányzati munkatársak) erőteljesebben ismerik fel és vallják, hogy a turizmusnak az eredményeiből részesülhet a teljes helyi társadalom. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ők nem vetik el egyértelműen azt az állítást, miszerint a gazdasági fejlődés az egyenlőtlenségek növekedésével járna, s így azért a szociális hatásait a gazdasági fejlődésnek legalábbis korlátozottnak ítélik, vagy legalábbis a pozitív változásokat, amelyeket a gazdasági fejlődés hozhat, elsősorban nem szociális téren érzékelik.  

Lokálpatrióta önkormányzati dolgozók és civilek
A survey kutatásunk eredményeit elemezve világossá, adatokkal alátámaszthatóvá vált: a civilszervezetek aktív tagjai az átlagnál szkeptikusabbak azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági fejlődés az egyenlőség irányában hatna, és a többiekhez képest sokkal kevésbé gondolják azt is, hogy a közösségre negatív hatást gyakorolna a gazdasági fejlődés. Külön állításban fogalmaztuk meg, hogy a hálózatosodás, illetve a helyi önkormányzat külső kapcsolatainak döntő befolyása van a helyi fejlődésre. Jól látszik, hogy azok, akik részt vesznek a helyi közéletben, sokkal felvilágoultabbak a hálózatosodásnak és a külső kapcsolatoknak a fontosságáról. A helyi identitásban is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: az önkormányzati dolgozók azok, akik átlagértékei meghaladják a 4,0-s értéket, vagyis ők kiemelkedő módon értenek egyet azzal az állítással, hogy saját jövőjüket legszívesebben azon a településen képzelik el, ahol élnek.

Regresszióelemzésünk eredményei
A survey minta lehetőséget adott arra, hogy regresszióelemzést végezzünk. Az eredményeink arról adnak számot, hogy minél inkább hiszik azt a válaszadók: a turizmus az élet más területein is pozitív változásokat hoz, annál inkább gondolják úgy, hogy ez viszont a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével jár. Ugyanakkor, attól függetlenül, hogy mennyire látják a válaszadók a településük kiaknázatlan lehetőségeit, nem kívánnak több (vagy kevesebb) időt szánni szabadidejükből a település lakói érdekében. Mindezek két fontos tanulsággal szolgálnak számunkra, amely a későbbiek kapcsán relevanciával bírnak: egyfelől, a pozitív (társadalmi-gazdasági) környezeti változások kapcsán gyakran nem jut a válaszadók eszébe a társadalmi egyenlőtlenségek növelése, mint probléma (hiszen ez a két dimenzió egymással együtt jár: annak ellenére gondolják a fejlődést pozitívabbnak, hogy az az egyenlőtlenségeket adott esetben növeli).  

Lezárult az adatelemzői munkánk
Végéhez ért nagymintás nemzetközi kérdőívezésünk adatbázisának elemzése, és elkészült a kutatási jelentés. Kutatási jelentésünk célja kettős volt. Egyrészt, fel szerettük volna tárni a szakirodalmi megállapítások alapján azokat a gazdasági-társadalmi átalakulási folyamatokat, amelyek meghatározták és meghatározzák gazdaságilag fejlődő és turisztikailag frekventáltabb térségeink lokális közösségeinek életét. A fő szempontunk annak feltérképezése volt, hogy a posztindusztriális gazdasági átalakuláshoz való társadalmi alkalmazkodás és sikeresség mennyiben terjedhet szét a teljes helyi társadalomra - ideértve azokat, akik a gazdasági átalakulásoknak nem a fő kedvezményezettjei. Másrészt, egy saját nemzetközi, nagymintás survey adatfelvétel segítségével azt is fel akartuk tárni, hogy a megnevezett térségekben működő közösségi aktorok mennyiben ismerik fel a gazdasági fejlődésben rejlő közösségi lehetőségeket, illetve, mennyire várható közösségi részvételük a gazdasági sikerek társadalmasításával kapcsolatban.  

Elkezdődött ajánláscsomagunk összeállítása
A kutatási jelentés lezárultát követően, a gyűjtött jógyakorlatok, illetve a kutatási jelentés alapján megkezdtük összeállításai javaslatgyűjteményünket a projekt keretében. Ebben az a célunk, hogy muníciót adjunk ahhoz, hogy önkormányzati és civil szervezetek hálózatba szervezésével olyan közösségfejlesztési szolgáltatások valósuljanak meg a meglévő nemzetközi példák alapján, amely eredményeképp azoknak a felzárkóztatása történhet meg, akik az említett fejlődési folyamatból egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben részesülnek. Ennek érdekében először beszámolunk a projekt keretéről és részletesebb céljairól, majd röviden bemutatjuk egy, a témában készített, egy nagymintás nemzetközi survey adatfelvételt magában foglaló kutatás legfontosabb eredményeit. Ezt követően olyan példákat mutatunk majd be, amely inspirációként szolgálhat szociális közösségfejlesztést gazdaságilag fejlődő, különösképp turisztikai régióban megvalósítani kívánó (civil)szervezetek számára.

Első példánk: a Morva borutak
Az ajánláscsomagban szereplő első jógyakorlatunkat a Morva borutak jelenti - ennek szociális hatásai ugyanis jóval túlmutatnak a turizmuson. A példa alapján úgy vettük észre: a borvidékek és turisztikai látnivalók egységes úthálózatra való szervezésével egyszerűbbé válik a közlekedés az idelátogatók számára, a régió szerte egységes jelölés megkönnyíti a tájékozódást azok számára is, akik kevésbé ismerősek a környéken. A közös kiadványoknak és prospektusoknak hála egyszerűen tervezhetőek az útvonalak és az adott napra betervezett programok is, hiszen elég egy kiadványt böngészni, és nem szükséges tucatnyi papírt vagy honlapot böngészni. A gyalogos vagy kerékpáros turisták megszólítása különösen előnyös választás a régió számára, hiszen egyrészt a régión belül csökken az autós turisták száma, mivel ideális esetben, ha valaki autóval is érkezik, leparkol a szálláshelyen és legközelebb csak a hazaindulásnál ül autóba, a nyaralás ideje alatt kerékpározhat, túrázhat gyalog.

A Morva Borutak szociális hatásai
A Morva Borutak példájának tanulmányozásakor megállapítottuk: egy borvidéknek különösen érdemes jól megszerveznie a közlekedést az egyes helyszínek között, hiszen borkóstoló után az autós közlekedés már nem jöhet szóba, így csak olyan helyre érdemes menni, ahonnan utána is egyszerűen haza lehet jutni. A túraútvonalak átvezetése a kisebb falvakon előnyös a helyi termelők számára is, hiszen így ők is részesülhetnek a turizmus pozitív hatásaiból, egy-egy kisebb termelőnek nem biztos, hogy van lehetősége eljutni a turisták által leglátogatottabb helyekre, és ott felkínálni nekik az áruját, így viszont az út mellett tevékenykedő termelők közvetlenül a turistákat érhetik el, ez személyesebbé és költséghatékonyabbá is teszi számukra az árusítást. A Zöldutak programban való megvalósításnak köszönhetően a helyi önkormányzatok, civilszervezetek és turisztikai szereplők maguk dönthetnek (és kell is dönteniük), hogy mely tájak és látnivalók kerüljenek be az út által érintett területek közé, ez megadja a szabályozásnak azt a szabadságot, hogy ha adott esetben egy környék kezd túlterhelődni, akkor csökkenthetik különböző eszközökkel az odalátogatók számát vagy szabályozhatják a látogatás rendjét.

Kompex fejlesztések példái
Ajánláscsomagunkban komplex integráló gazdasági modellnek nevezzük azt a helyi gazdasági rendszert, amely kereskedelmi és termelői gyakorlatot alakít ki és vár el a résztvevőktől, megjelenik a minőségbiztosítás valamilyen formája és a márka- és arculatépítés, tudatos marketing, valamint a résztvevők kompetenciafejlesztése, tudatos társadalmi integrálása. Rendkívül erőforrásigényes fejlesztés, a legtöbb esetben állami és/vagy önkormányzati szervezet(ek) bevonása vagy irányítása mellett valósulnak meg. Eszköze az online kereskedelem és marketing, a kereskedelmi logisztika teljes megszervezése és üzemeltetése, a kereskedelmi és értékesítési hálózat kialakítása, a termelési és/vagy feldolgozói infrastruktúra kialakítása, valamint valamilyen minőségbiztosítási rendszer kialakítása és/vagy adaptálása vagy akkreditálása. Minden esetben megjelenik szemléletformáló cél a fair kereskedelem, a tudatos étkezés, vásárlás és fogyasztás, valamint házi és/vagy biotermesztés mentén részvételi és felhasználói oldalon egyaránt.  A legtöbb esetben a hátrányos helyzet felszámolását célozza.

Helyi szociális fizetőeszközök
Ajánlásgyűjteményünkben megállapítást nyert, hogy a gazdasági fejlődés szociális transzformációjához jó eszköz lehet a helyi pénz. A helyi pénzhelyettesítők forgalmat generálnak a helyi gazdaság szereplői között és ezáltal élénkíti a helyi gazdaságot.  A helyi pénzek célja, hogy a helyi pénzmozgást felgyorsítsák. Egyes esetekben ezt a pénz időbeli elinflálódásával, alacsony visszaváltási értékkel ösztönzi a kibocsátó (leggyakrabban az önkormányzat). A helyi pénzek előnye, hogy amíg a helyettesítő csereeszköz forgalomban van, addig annak fedezete bankban kamatozik.  Emellett fontos  megemlíteni, hogy a helyi fizetőeszközök járulékos haszna a helyi közösség, a helyi identitás erősítése, s ezzel a gazdasági együttműködések erősítése. A pénzhelyettesítő eszközt – ma már elsősorban csak marketing céllal – papírformában, vagyis bankjegyhez hasonlatosan is ki szokták bocsátani. Funkcionális szempontból azonban a rendszer fő eszköze az elektromos – bankkártyaként vagy banki átutalás formájában használható – fizetőeszköz.
 
Hortobágy jó példája
Jógyakorlataink körében következőként Hortobágy példáját jártuk körbe. Hortobágy községben alapvetően a hagyományok, valamint az épített és természeti értékek megőrzésére, továbbá az idegenforgalom élénkítésére irányuló fejlesztések zajlottak a LEADER program keretein belül. A megvalósított mintaprogram két fontos céllal rendelkezik, egyrészt bevonni a térség közösségét az értékek felkutatásába és megőrzésébe, másrészt a felkutatott kulturális és természeti értékeket bemutatni az érdeklődők számára olyan módon, ami egyszerre szolgálja a régió érdekeit és az idelátogatók művelődését és kikapcsolódását, szórakoztatását. A megvalósított programok összehangolása megfelelő módon tudja a célokat szolgálni. A támogatásnak (is) köszönhetően szervezett közösségi érték kutatások bevonzották a lakókat és dolgozókat a projektbe, a helyi identitást erősítve. Míg a nagyközönségnek szóló rendezvényekhez nyújtott forrás a megfelelő színvonalú, a kor és a térség igényeinek megfelelő események szervezését tette lehetővé.

A LEADER program előnyei Hortobágy példáján  
A LEADER Helyi Akciócsoportok együttműködése számos előnnyel jár. Egyrészt, az ilyen együttműködések keretében nagyobb volumenű projektek is megvalósíthatóak. A helyi kulturális és természeti értékek felkutatására fordított erőfeszítések erősítik a térségben élők identitását, és erősítik a közösséget is. A résztvevők felfedezhetik a kapcsolódási pontokat egymással, szövetkezhetnek ügyek mentén, ami versenyképesebbé teheti a térséget, és hozzájárul a település népességmegtartó erejéhez. Egy összetartó közösség jó alapot nyújthat további fejlődésre, illetve baj esetén is tudnak egymáshoz fordulni segítségért. Az értékek szervezett „begyűjtése”, és bemutatása a térség idegenforgalmi vonzerejét növeli, egy megfelelően kialakított, egységes keretrendszerben működő tárlat sok látogatót vonzhat, főleg, ha megfelelően karbantartott információs szintérrel is rendelkezik, akár online, akár a helyszínen.  

Településközi hálózatosodás sikerei
A következő példa, amelyet bemutattunk, a Bükkben található. A bükki térség egyik nagyszabású fejlesztése a megújuló energia felhasználási területeinek kutatása, illetve egy saját felhasználási modell kidolgozása és használata. Létrehoztak egy egyedülálló energetikai társulást, ami ráadásul megújuló energiahordozók felhasználásán alapul. A projekt lényege, hogy a társulás településeinek a közintézményeire napelemeket telepítettek, és az így nyert energiát pedig a társuláson belüli szereplők használhatják fel, jóval alacsonyabb költségekkel, mintha a „nagy” hálózatból vásárolnának villamos energiát.  Ezenfelül egy 23 állomásból álló elektromos autó töltő hálózatot hoztak létre, Bükkaranyoson egy villámtöltővel.
A községben és környékén a Bükk Térségi LEADER Egyesület végzi a LEADER fejlesztési program koordinálását és végrehajtását. Ennek 145 tagja van, ebből 42 tag képviseli a közigazgatási szférát, 42-en a gazdasági élet szereplőit képviselik, a fennmaradó 61 tag pedig a civil szférát képviseli, így tehát elmondható, hogy a csoport munkája széles társadalmi bázison alapul, a környék lakosait és munkavállalóit figyelembe véve.  

Tudomány és technológia szerepe a bükki jó példában  
A jógyakorlatok elemzésekor megállapíthattuk: a megújuló energia szolgálatba állításába fektetett energia rövid és hosszú távon is jó befektetés a közösség számára. A megújuló energiahordozók használata nagy mértékben csökkenti a község károsanyagkibocsátását, ami globális szinten is előnyös, illetve a településen is javulhat a levegő minősége, amennyiben az adott esetben rossz minőségű tüzelőanyag helyett egy elektromos fűtési rendszert vezetnek be. A fejlesztés sok szervezet érdeklődését felkeltheti, ahogy történt az a Debreceni Egyetemmel való együttműködés esetén. Más, kutatással és fejlesztéssel foglalkozó intézetek és cégek kereshetik fel a községet, hogy tanulmányozzák a sikeres és újszerű projektek, ami további együttműködést és a kapcsolatháló bővülését eredményezheti. Illetve az újszerű energetikai megoldásból látszik, hogy a község nyitott a fejlődésre, változásra, ez felkeltheti más tudományos és gazdasági szereplők érdeklődését, hogy valamilyen tevékenységet végezzenek itt.  

Lengyel példa került az ajánlásgyűjteményünkbe
A lengyelországi, Opolska Regionalna Organizacja Turystyczna turisztikai szervezet munkásságát vizsgáltuk meg, amely 2003 nyarán kezdődött Lengyelország Opole vajdaságában. Céljuk, hogy fejlesszék a térség idegenforgalmi infrastruktúráját, a programkínálatot, illetve, hogy bevonják a helyi közösségeket a turisztikai szektor működtetésébe. Ezenfelül képzésekkel, és tapasztalatcserélő fórumok biztosításával járul hozzá a vajdaság fejlődéséhez. A régió kevésbé ismert turisztikai célpont, a környező régiókhoz képest, ám a szervezet szerint minden adottsága megvan a környéknek a sokszínű hagyományoktól elkezdve a vendégszerető lakosságig, hogy megismerje és bevonzza a látogatókat. Az egyik nagyszabású projektje a szervezetnek 2016-ban zajlott le, egy „gasztronómia ösvényt” hoztak létre, ami látogatóknak bemutatja, a helyieknek pedig környék gasztronómiai örökségét és hagyományait, a helyben élő vendéglátók és termelők aktív közreműködésével.  

A helyi termék fontossága a lengyel példa kapcsán
Az ajánlásgyűjteménybe kerültő lengyel példa kapcsán megállapítottuk, hogy olyan kezdeményezésről van szó, melyhez az idegenforgalom számos szereplője tud csatlakozni, akár szálláshelyet üzemeltet, akár éttermet, akár termelőként venne részt. A termelők számára azért előnyös a projekt, mivel aki helyi termékeket készít, ő is plusz megjelenési lehetőséghez jut, illetve a hálózatnak köszönhetően segítséget is tud kérni más termelőktől. Az a jó ebben a kezdeményezésben, hogy mindenki a maga szintjén tud részt venni benne, akár egy egyszerűbb étterem, akár egy magasabb kategóriás vendéglátóhely is tud ugyanúgy hagyományos ételeket felszolgálni, amik megfelelnek az elvárásoknak, csak más és más megközelítésben. A program nem csak a turisztikai szereplők számára hozhat hasznot, mivel a nagyobb vendégszám a más szektorban tevékenykedő vállalkozók számára is eredményezhet plusz bevételt, például a kulturális és a szórakoztatóipar számára, ha ezt a növekedést jó irányba tudják terelni, figyelembe véve a régió adottságait, akkor mindenki profitálhat belőle, például új munkahelyek is jöhetnek létre.

Szlovákiai példát mutattunk be
Az ajánlásgyűjtemény folyamatosan készül, jelenleg egy szlovákiai jógyakorlattal gazdagodott. A szlovákiai Kras-Karszt 2006-ban alakult meg 19 községet magába foglaló akciócsoportként a Gömör-Tornai Karszt területén MAS Kras OZ. – Karszt polgári társulás néven.  A társuláshoz csatlakoztak a területen lévő községek önkormányzatai, civil szervezetek, helyi vállalkozók és magánemberek is. 2009-ben kidolgozták a működési területük igényeire szabott vidékfejlesztési tervet, ennek pozitív elbírálása nyomán nagyszabású fejlesztési program indult a térségben. Eszközöltek fejlesztéseket többek között a turisztikai szektorban, valamint a helyi közösségek összetartását és erősítését szolgáló projekteket is. Az akciócsoport víziója szerint a területen 2025-re kialakul egy stabil, helyi vállalkozókból álló gazdasági kör, rendezettebbé válnak a falvak, kialakul egy helyi védjegy rendszer a terméke számára, illetve a térség természeti és kulturális adottságaira épülő turizmus fejlődik ki.  

A szlovákai LEADER sikerei
A szlovákai jógyakorlati példánk kapcsán kiemeltük: a LEADER programba való bekapcsolódás számos előnnyel bírt a térség számára. A külföldről – sőt más kontinensről – érkező diákok látogatása és értékelése több szempontból is jó gyakorlat lehet akár a Karszt társulás, akár más régiók számára. Egyrészt maga az értékelés is hasznos, az ott lakók és dolgozók megkérdezése a megvalósult fejlesztésekről az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy egy-egy program valódi hatását felmérjük. Külföldiként szemlélni egy-egy projektet abból a szempontból is előnyös, hogy mivel külső szemlélőkről van szó, így objektívebb értékelést lehet kapni, mintha adott esetben egy projektbe bevont személy értékel. Egymás kultúráinak megismerése nyitottságot és elfogadást eredményezhet távoli országból érkezett látogatókkal szemben, és viszont. Illetve alkalomadtán új kapcsolatok is születhetnek ezekből a találkozásokból és beszélgetésekből, akár baráti, akár valamilyen együttműködés formájában, ami tovább gazdagítja a környéken élők életét.  

Komplex területi integráció Szlovákiában
Turizmusra alapozott, de a turizmus mint fő funkciót messze meghaladó hatású szlovákai programot mutattunk be a jógyakorlatok körében. A Szlovák Paradicsom & Szepesség Területi Idegenforgalmi Szervezet azon dolgozik 2016 óta, hogy a Szlovák Paradicsom – mint természeti látnivaló -, és a Szepesség - mint kulturális célpont – turisták körében népszerűbbé váljon. A jelenlegi szervezet 2016 előtt nem létezett ilyen formában, mert ezelőtt a Szlovák Paradicsomnak és a Szepességnek is saját turisztikai szervezete volt, ám úgy határoztak, hogy a hatékonyság növelése érdekében egyesülnek, mivel a turizmus áramlása nem a korábban „felosztott” területhatárok mentén szerveződik. Főleg turisztikai tájékoztató kiadványokkal, a térség idegenforgalmi szolgáltatóit összefogó kampányokkal segítik a turizmus fejlődését a térségben. De emellett például buszjáratokat is indítanak a forgalmas nyári szezonban.

A nemzeti parkkal való együttműködés szociális sikerei
A Szlovák Paradicsom & Szepesség Területi Idegenforgalmi Szervezet példája kapcsán fontos megállapításokat tettünk. Úgy találtuk: a nemzeti parkkal való szoros együttműködés mindkét fél számára hasznos. Egyrészt a nemzeti park a turisztikai szervezeten keresztül edukálhatja az idelátogatókat, hogy egy természetvédelmi területre érkeznek, így ennek megfelelően kell viselkedni, például sok helyen nem lehet a jelzett útról letérni, nem lehet sátrat verni csak úgy szabadon, és még számos szabály van, hogy a parkban élő állatok és növényvilág számára ideálisak maradjanak az életkörülményeik. A turisztikai szervezet pedig azért járhat jól az együttműködéssel, mert a nemzeti park tudásával és szakembereivel „felszerelkezve” kínálhat olyan programokat, amik bemutatják a Szlovák Paradicsom jellegzetes természeti környezetét. Ez a programkínálat különösen hasznos lehet, hogyha gyermekcsoportok részére szerveznek osztálykirándulást, mert ha a kirándulás természetvédelmi oktatással van egybe-kötve, akkor a gyerekek később már tudatos túrázók lesznek.

Újabb lengyenországi példát mutatunk be
Újabb elemmel bővült javaslatcsomagunk egy lengyelországi példa bemutatásával. A Podlázia vajdaságban (Podlaskie Voivodeship) létrehozott White Stork Trail (Fehér gólya ösvény) az egyik legrégebbi turisztikai attrakció Lengyelországban. A régió Lengyelország keleti felén található, határos Fehéroroszországgal és Litvániával is. Négy nemzeti park is található a területén: Bialowieza, Narew, Biebrza és Wigry. A környék jól jelzet úthálózattal várja a turistákat, a kajakosoktól az autós látogatókig. Az ösvény része a Kelet-Közép Európai Zöldút Hálózatnak, gazdag kulturális örökséggel és természeti kincsekkel várja első sorban a gyalogos és kerékpáros látogatókat. A kerékpáros turistákra külön készülnek, mivel a régió csatlakozott a GreenVelo bicikliúthálózathoz, így részévé vált a 2000 kilométeres kelet-lengyelországi kerékpárútnak, felújított infrastruktúrával és a biciklis látogatók fogadására felkészült vendéglátókkal várják őket.  

Környezetvédelem fontosság a lengyel példa kapcsán.  
Ékes példát szolgált a most bemutatott lengyelországi jógyakorlat a fejlesztés és környezeti fenntarthatóság párhuzamos garantálásának szükségességéhez.A természeti értékekre és a hagyományos építészet szépségeire alapozott idegenforgalom jó szűrő lehet annak érdekében, hogy olyan látogatókat vonzanak be, akik tiszteletben tartják a hely szellemiségét. Nemzeti parkok lévén kézenfekvő a gyalogos és a kerékpáros látogatók megszólítása. Egyrészt, például egy kerékpáros csoport látogatása (vagy területen belüli közlekedése) sokkal kisebb környezeti terheléssel jár, mintha például egy tíz fős csoport három autóval járná a környéket. Másrészt a gyalogosok és kerékpárosok lassabban haladnak, több helyen megállnak, így valószínűleg a helyi szolgáltatókkal is gyakrabban kerülnek kapcsolatba, ezzel plusz bevétel termelve a helyben élőknek. A nemzeti parkokban való fejlesztés, úgy, mint a látogatóközpontok és tanösvények létrehozása, szintén egy olyan réteget tud bevonzani a térségbe, aki fizetőképes látogatóként jelenik meg, és ezért cserébe nem terheli túl a környezetet sem.  

Zalai példát mutatunk be
Új példát szerepeltetünk a javaslatgyűjteményünkben - ezúttal Zala megyébe "látogattunk el", amely szándékunk szerint fontos megfontolandó szempontra hívja majd fel az olvasók figyelmét. A Zala megyei Újudvar LEADER egyesülete térségen belüli és térségen túlmutató tevékenységeket is folytat a LEADER program céljainak elérése érdekében. A kerékpáros turizmust kiszolgáló infrastruktúrát fejlesztettek, illetve a település közösségének erősítését és kikapcsolódását szolgáló beruházások zajlottak, ezenfelül különböző kisebb és nagyobb községi rendezvényeket is szerveztek. Továbbá a szervezet együttműködési programban vett részt több, más térségben és országhatáron túl tevékenykedő akciócsoporttal. Egy Borsod megyében tevékenykedő LEADER közösséggel párhuzamos képzési programot folytattak, egy osztrák csoporttal pedig a helyi termékek turizmusban betöltött szerepét elősegítő projektet folytatott le, az osztrák példa követésével.

A helyiek becsatornázásának fontossága
A bemutatott zalai példa alapján a helyi gazdaság támogatásának fontosságára vonatkozó javaslattal bővítettük ajánlásgyűjteményünket. A termelői piac előnyét elsősorban a községben tevékenykedő termelők érezhetik, ha van egy állandó jelleggel elérhető, kulturált árusításra alkalmas helyszín, akkor az könnyebbséget jelent, mert nem kell árusító helyet keresgélni, illetve a piacnapokon a több termelő együttes jelenléte valószínűleg nagyobb tömeget vonz be, mint egy-egy árus önmagában. Emellett a lakosság is jól jár, nekik a bevásárlásukat könnyíti meg a piac, mert nem kell utazgatni és különböző termékeket keresgélni, egy helyen megtalálnak mindent, továbbá Újudvar megítélésének is jót tesz, mert a piac megteremtésének lehetőségéből látszik, hogy ez egy összetartó, fejleszteni akaró település. A kirakodó vásárnak köszönhetően a helyi termelők és kézművesek is bemutathatják tudományukat, ami bővülő forgalmat jelenthet, illetve további meghívásokat más rendezvényekre.  

Javaslatgyűjteményünk első eleme került a kötetbe
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk első javaslatát. Így hangzik: Az egyik legfontosabb első lépés a helyi társadalom teljes körű bevonása a döntésekbe: azokba a döntésekbe, amelyek meghatározzák a helyi és közösségi fejlődés irányát. Ez hozzájárul egy belső hálózatépítéssel is, még mielőtt a település külső kapcsolatai felé fordulna. A helyi társadalom bevonásának számos lépcsője létezhet a puszta teljeskörű tájékoztatástól elkezdve a helyi civil döntéshozói fórumok felállításáig. Az azonban mindenképp fontos, hogy a helyi közösség egyes tagjainak partikuláris érdekeiből csak akkor születhetnek mindenki számára elfogadható és előnyös megoldások, ha ezek a partikuláris érdekek megfogalmazódhatnak és a közös kalapba kerülhetnek. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

A második javaslatunkról
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk második javaslatát. Így hangzik: A közösségi döntéshozási fórumok felállítását követően a helyi társadalom lehetőséget kap arra, hogy komplex helyi stratégiákat dolgozzon ki - akár a jelen ajánlásgyűjteényben bemutatott példák konkrét tapasztalatait felhasználva is. A stratégia rögzített, írásos formát ölt: fontos, hogy mindenki számára hozzáférhető módon kerüljenek rögzítésre azok a megállapodások, amelyeket a közösség tagjai lefektetnek. A stratégia általában koncepcionális, vagyis nem részleteibe menően szabályozza a közösségi élet egyes (például politikai, gazdasági, kulturális) aspektusait, hanem a fő irányvonalakat jelöli ki a későbbi cselekvésekhez. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

Újabb javaslattal gazdagodott gyűjteményünk
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk harmadik javaslatát. Így hangzik: A helyi vállalkozások, különösen azok, akik sikeresen tudják meglovagolni a gazdasági változásokat, és kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket, facilitátoraiként tudnak működni a helyi gazdaságnak és spillover hatásukkal a helyi gazdaságot képesek felemelni. Ehhez olyan platformokat kell kialakítani, amelyben kölcsönös bizalmi viszony alakulhat ki a helyi nagyobb vállalkozások és magánvállalkozók, mint beszállítók között. Érdemes olyan helyi gazdasági érdekképviseleti és szakmai fórumokat kialakítani, amelyben a nagyobb vállalkozások (adott esetben szállodák vagy sportvállalatok, éttermek vagy szórakoztató komplexumok) megismertethetik működésüket a helyi vállalkozásokkal, a helyi magánszemélyekkel, és kölcsönös bizalmi viszony alakulhat ki az egyes szereplők között. Így a helyi termelők és szolgáltatók olyan szolgáltatásokkal tudnak alvállalkozóként megjelenni, amely kölcsönösen előnyös: gazdagítja, környezettudatosabbá és fenntarthatóbbá teszik a nagyvállalkozás működését, a helyi kistermelők és –szolgáltatók pedig új helyi piacokon tudnak megjelenni.  

Az ajánláscsomag újabb elemmel bővült
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk negyedik javaslatát. Így hangzik: Szabad gazdaságban élünk, és a szabad verseny határozza meg a gazdasági növekedést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne részesíthetnénk előnyben a helyi szervezeteket és helyi gazdaságot. Jogi szabályozás helyett ezért lehet előremutató olyan belső hálózatokat kialakítani, közös egyeztetési fórumok létrehozásával, az önkormányzat vagy civilek által szervezett gazdasági együttműködések által, amelyben kialakulhat egy közös gazdasági bizalmi helyzet a résztvevő szereplők között. Így biztosítható a belső hálózat megerősödése és a helyi gazdaság védelme, a gazdasági fejlődés eredményeinek „helyben tartása”. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

Közösségépítéssel kapcsolatos javaslatunk
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk ötödik javaslatát. Így hangzik: A közösségépítés legfőbb színterét a kulturális intézmények és közösségi események jelentik. Épp ezért kiváló lehetőség, ha a gazdasági fejlődésből befolyt összegeket a helyi döntéshozás a közösségépítésbe kezd és a kulturális intézmények látogatását a helyiek számára ingyenesen biztosítja. A helyi múzeumok és faluházak, a közművelődési intézmények, könyvtárak olyan fórumává válhatnak a helyi közösségnek, amelyeket a helyiek szívesen látogatnak. Számos példa mutatja, hogy ezeket az ingyenessé tett intézményeket a különböző helyi csoportok (például nyugdíjasok, fiatalok) egy idő után saját birtokba vették és magukénak érezték: megtalálták saját helyüket is a helyi közösségben. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

Tapasztalataink és eredményeink alapján újabb javaslat került a kötetbe
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk hatodik javaslatát. Így hangzik: A kulturális intézményhez kapcsolódnak a kulturális rendezvények is. Sokszor előfordul a fejlődő térségekben, hogy alapvetően a vendégek, akiket a hely megszólít, más anyagi helyzetű (tehetősebb) vendégek a helyi lakókhoz képest, így utóbbiak kirekesztve érezhetik magukat a vendégek számára szóló (jó pénzért eladott) kulturális eseményeknek. Nagy bevételkiesést nem jelent, ugyanakkor a közösségformáláshoz és a helyi közösségi identitás kialakulásához nagymértékben járul hozzá, ha a helyi lakók számára egyes ilyen rendezvények és kulturális események ingyenesen látogathatóvá válnak. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

Hetedik javaslatunk
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk hetedik javaslatát. Így hangzik: A közös társadalmi munka egy, a kutatásokban is leggyakrabban, mint közösségi összekovácsoló esemény megjelenő, aktív és hasznos tevékenység. Az olyan akciók, amikor egy település vagy mikrorégió civilszervezetei a helyiek bevonásával településszépítő tevékenységeket végeznek, abszolút az egyik legjobb helyi identitásépítő és kapcsolatépítő programnak számítanak. Különösen fejlődő és a turizmussal érintett területek esetén, így lehet bevonni a teljes társadalmat a helyi közéletbe akkor is, ha maguk nem részesülnek közvetlenül a gazdasági fejlődés eredményeiből. Ha a közös munka hatására a helyben lakók részesei lehetnek a közéletnek és magukénak érezhetik a helyi gazdaságot, az nemcsak a vendégek megelégedettségét szolgálja, hanem a helyi kapcsolatépítésen keresztük spillover hatással is jár a korábban távol maradók, kimaradók körében. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

Új javaslat a gyűjteményben
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk nyolcadik javaslatát. Így hangzik: A gazdasági fejldőés egyik eredménye, hogy nőnek a helyi adóbevételek, elsősorban a profitábilis vállalkozások növekvő száma révén, illetve - amennyiben önkormányzati szolgáltatások vannak a településen vagy régióban - közvetlen bevételek is lehetnek. Nagyon fontos, hogy az így befolyó jövedelmek jelentős részét a szociálisan rászorulók támogatására fordítsuk. Ez nemcsak közvetlenül, sőt, főként nem közvetlenül értendő, hanem olyan közösségi intézmények támogatásán keresztül, amely hozzájárul a hátrányos helyzetűek társadalmi-kulturális vagy akár gazdasági felzárkóztatásához. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

Javaslatgyűjteményünk kilencedik eleme
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk kilencedik javaslatát. Így hangzik: A helyi bevételekből (is) támogatott és fenntartott szociális munkás szervezetek segítségére lehetnek azoknak a helyieknek, akik egyelőre nem tudták kivenni részüket a gazdasági fejlődés előnyeiből. Amellett, hogy közvetlen és személyes segítséget nyújthatnak az álláskereséshez, sokszor olyan képzéseket is szerveznek, amelyek felkészítik a rászoruló népességet a helytállásra a megváltozott környezetben. Az olyan ismerettartalmak, amelyeket ez a segítség garantálni tud, képessé teszi őket arra, hogy adott esetben a magas minőségű szolgáltatást nyújtó helyi cégek megbecsült munkatársaivá válhassanak. A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.  

Tizedik javaslatunk
Megfogalmaztuk ajánláscsomagunk tizedik javaslatát. Így hangzik: Számos példát láthattunk arra, amikor helyi civilszervezetek vagy önkormányzati szereplők koordinálták az egységes területi márkaarculat kialaítását. Jóllehet megfeszített munkát követel, de a hely, mint termék kialakítása regionális szintet ölthet, és nagymértékben járul hozzá a gazdasági előnyök társadalmi szétterítéséhez: a csatlakozók lehetőséget kapnak arra, hogy szolgáltatásaiknak sokkal nagyobb piacot szerezzenek. A helyi termékarculat természetesen nem létezik egy szigorú minőségellenőrzési rendszer nélkül, amely kifelé, vagyis a fogyasztók felé garantálja a folyamatos megbízhatóságot. Az elvárásoknak való megfelelés biztosítására képzéseket érdemes indítani a helyi vállalkozók számára.A javaslat bekerül az ajánlásgyűjteménybe, amely reményeink szerint hozzájárul ahhoz, hogy helyi civil és önkormányzati szereplők hatékony helyi, a gazdasági fejlődésre alapozott szociális szolgáltatásrendszert dolgozhassanak ki.